Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 28 -A lap értelmesebben idéz Rády és Kiss bestédéből, mint az TJJ Népszava és kiemeli hatásos érvelésüket, többek között a munkás-paraszt szövetségre utaló: "A földművesek egyesüljenek az ipari munkássággal helyzetük javítására." E forrásunk szerint Gübody "megsemmisítette az agitátorok okoskodásait" mely kitételt az is cáfolja, hogy Gubody, - ha szónoki fogásként is, - de kénytelen volt elismerni bizonyos követeléseik jogosságát, mondván: "mindenben segítségükre lesz, ami módjában áll és igaz, jogos dolgaikban elvtársuknak tekinthetik..." /61/

Rády rövidesen lejött és újabb gyűlést tartott, melyen a Jelenlevő polgárok is megállapították, hogy a SZDP becsületesen küzd egy szebb jövő érdekében. A szervezkedés érdekében loo-as bizottságot hoztak létre. /62/

A rendőrség azonban a külszin alatt mindent elkövetett, hogy zavarja a munkásszervezetek fejlődését.s igyekeztek meggátolni a szocialista sajtó terjesztését.Megtiltották az Uj Népszava árusítását, s a posta sem szolgáltatta ki a lapot az előfizetőknek. Ugyanakkor kulákbandák szerveződtek, minden bizonnyal a szocialisták szervezkedésének megakadályozására. /63/

Ceglédiek a fővárosi választójogi gyűlésen,

E gyűlést a Függetlenségi párt szervezte,s résztvettek rajta a PV megbízottai is. Ceglédről 3oo-an voltak jelen. Utána nagy tüntetés volt, sok sebesülttel. /64/

Mindeme kezdeményezések következtében a párt 1896-os kongresszusa, mint emlitésreméltó mozgalmi helyről emlékezik meg Ceglédről. /65/

Újabb sikeres gyűlések a parcellázás érdekében.

A város ügyeinek intézői a helyi munkásmozgalom erősödésének láttán, valamiféle megoldást eszeltek ki, hogy egyszersmindenkorra kifogják a szelet az agitátorok vitorlájából. Arra a meggondolásra jutottak, hogy a Vallásaié - pitvány mintegy 12oo holdnyi, terméketlen futóhomokját felparcellázzák, s igy az elégedetlenkedő földmiveseket rög-