Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

III. A munkásosztály első szívdobbánasai, 1890 - 1895

- 19 -kitették, mert nem fizette meg a gazdái által követelt 4o.Pt-ot. A népszava élesen kikel cikkében a "feudális önkéry" ellen. /39/

A helyi lapok természetesen felzudulnak a Népszava ellen és igyekeznek a város polgárai előtt hamis színben feltüntetni az eseményeket*

"A szocialista apostolok ugyancsak értik a módját, hogyan kell az elnyomottaknak hirdetett munkások szenvedéseiről a hiszékeny közönséget értesíteni. Nemrég a gerjei bérlő társaságnak volt valami vitás ügye Kalmi Pál nevű béresével. Ezt valahogy a fővárosi szocialisták vezető emberei megtudták és saját költségükön szállították Pestre ÎH.mit, hogy ügyét nekik elmondja.

Ily módon szerzett értesüléseik alapján csinálják aztán a munka vértanúit s hirdetik a szocializmus boldogító tanait." /4o/

Ezévben - 1895-ben - tűnik fel a városban, az itt született Várkonyi István /41/, aki ezidőben a SZDP vezető emberei közé tartozott és kétizben is gyűlést akart tartani a városban. A gyűlések tartását elutasították és Várkonyi, valamint társai ellen "fenyitő vizsgálatot" rendeltek el . / 42/

A vizsgálóbíró kihallgatta a szocialista mozgalomban résztvevő vádlottakat, mintegy 2o iparost és földmlvest, akik a gyűlés megtartása mellett buzgólkodtak, de egyet sem tartóztattak le. /43/

A ceglédi híres egyenlőségről ir a Népszava is, s elmondja, hogy a munkáskör alakításával, s a szavazati joggal kapcsolatban akartak gyűlést tartani. Ismerve a helyi rendőrkapitány - dr. Aranyi - "vadságát", két héttel elhalasztották a gyűlést. A Czegléd - "Puccs!" c.Írásában ez alkalomból a ceglédi munkásokat "gyalázatosén kigunyolta". A március 31 .-i gyűlésre két elvtársat hívtak le a fővárosból, s ezek nevét beadványukba is belefoglalták. Dr. Aranyi