Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

III. A munkásosztály első szívdobbánasai, 1890 - 1895

16 -Gubody polgármester Javaslatára a földműves szakiskola donátora hozzájárul ahhoz, hogy inkább főgimnáziumot állítsanak fel adományán.

Ez év márciusában tartották meg az első nyilvános nagygyűlést a helybeli szocialisták, melyről Írásos emlékek maradtak fenn. E gyűlésen Urbán Pál és Kardos József voltak az előadók. Kivonult a rendőrség is kapitányostól és a polgármester is ott állt a hallgatók sorában. Urbán a munkásosztály céljairól beszélt s többek között azt mondotta: "...ha Kossuthot meghallgatták, őt is meglehet hallgatni." Majd a szervezkedés fontosságáról, majd a munkások állítólagos "hazaflatlanságáról" szólt:

"Mi a munkás hazafiatlansága? A munka, s hogy elesik a csatatéren? Mi a gazdagok hazafisága? Az, hogy amit a munkás termel, a gazdag elkölti a kávéházban...*

Kardos József kifejtette:

"Miként Cegléd volt mindég a függetlenségi eszmék központja a múltban, úgy legyen központja a szocialista eszméknek is."

Forrásunk Jellemzi Urbán Pál szónoki magatartását:

"Urbán minden beszédjére elkészült, a azokat leírva kezében tartja, néha-néha azokból igazította helyre magát, ha a beszéd fonalát eltévesztette.

Kétségtelen, hogy ő a munkások legjobb,legolvasottabb szónoka." /32/

A helyi lapokban időnklnt Írások Jelennek meg az anarchizmusról, melyet ismertetnek s egyben óvják tőle a lelkeket. Azért tartjuk ezt emlitéBreméltónak, mert a munkásmozgalom e korai szakaszában a polgári lapok - főként vidéken - egy "nációnak" tartják az anarchistákat, kommunistákat és szocialistákat. Itt tulajdonképpen a munkásmozgalomra gondolnak - egyébként zavaros Írásukban. /33/

Kossuth Lajos halála Cegléden is, ahol elevenen élt nevének és eszméinek varázsa, - nagy megdöbbenést keltett. A város hivatalos küldöttségén kivül, mintegy 2oooocg-