Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Jegyzetek

-lisezi továbbiéJlesztve, elmélyítve az áltálaa Idézett adatokat.

16. / Czegléd /hetilap/1884 Jun. 8.

17. / Czegléd /hetilap/1885 Jan. 4.

18. / Czegléd /hetilap/1888 deo.16.

19. / Czegléd /hetllap/1889 ápr.16.

20. / ürbán Pál tősgyökeres ceglédi jobbágyőse Iádból származott. Született 1855. jul. 13. Szülei plebejusként említődnek a ceglédi rk.plébánia anyakönyvében ./Szülei 1847. nov.24- én kötöttek házasságot,apja akkor 19 .anyja 18 éves volt./ A tehetséges földmunkás neve hamarosan ismertté vált országosan is. A meginduló földmunkásmozgalom egyik alapítója és vezetője. A SZDP majd minden kongresszusán küldött volt 1897—1919 között. A földmunkások 11-es bizottságának tagja több éven át. 1919-ben Pest vm. direktóriumának elnökhelyettese,, s Cegléd város egyik népszerű vezetője. 1919-ee

szerepléséért 8 évet kapott. 6 és fél év után amnesztiával szabadult, s idős kora ellenére tovább folytatta munkásmozgalmi tevékenységét. A 4o-es évek elején szegényházba kerül Cegléden. Gyermekei időközben elhalnak. Élete utolsó napjaiban menye kihozatta a szegényházból és a család körében halt meg,87 éves korában.1942 márc. 3o-án, aggkori végelgyengülésben. A ceglédi Kálvária temetőben van eltemetve. Említett menye /utóbb/ özv. Kemencés Dánielné állíttatott sirkövet neki és családjának. RajtasUrbán család. Életének és küzdelmeinek története munkánkban olvasható .