Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Összefoglalás és értékelés

Ill -nép vezetését "felsőfokon" is ellátni. /Mely néhány hónap újabb csúcspont a helyi mozgalom történetében és Urbán Pálék életében./

4./ Cegléd város két jelentős vezető egyéniséget is adott a munkásmozgalomnak. Persze semmik nem lettek volna ők személyükben, ha a viszonyok nem érnek meg fellépésük idején és a nép bizalma nem emeli őket magasra a mindennapi átlag fölé.ők megértették a tömegek lelkében szunnyadó álmokat és talán kissé az osztálytársadalom törvényeit ie és élére álltak azoknak, kik közül egykor maguk is.vétettek, s megkísérelték teljesíteni történelmi hivatásukat, at adott kor viszonyai között. E két ember akik később országosan is ismertté váltak: Tárkonyi István és ürbán Pál volt. Tárkony! egyidőben, ceglédi fellépése után,mint uj Dózsa jelent meg a mozgalomban, s jelentős eltévelyedései ellenére ceglédi munkáját pozitívan értékeljük. Urbán pedig évtizedekig át vezette a munkások bizalmából a helyi 3ZDP mozgalom különböző szervezeteit és az országos földműves mozgalomban is vezető szerepet vállalt, ahol jelentős munkát végzett. 19l9-ben a Pest megyei direktórium másodelnöke lett. S az emiatt elszenvedett többéves börtönbüntetése után hajlott korában is aktívan résztvett a mozgalomban. Még 80 éves korában is követeléseket terjeszt a miniszterelnök elé, a helyi munkásság megbízásából . /1935/ ügy véljük, hogy az említettek ha sok esetben ösztönö - sen, inkább osztályélményeik hatása alatt, mint tudatosan marxista meggyőződésből cselekedtek, bizonytalankodtak, mégis értékes munkát végeztek a magyar munkásmozgalom javára .

Amennyiben más városokban, tájegységekben is feldolgozták a helyi forrásokat s a helyi munkásmozgalom eseményeit, legujabbkori történetünk értékes, nagyobb összefoglalásokra is alkalmas anyagokkal gyarapodik.