Nagy Dezső: Cegléd - Pest megyei tájak 2. (Budapest, 1959)
Cegléd történetéből
A TAN ACS KÖZT A II S A S A C IDEJÉN a város jelentős szerepet játszott hadtörténeti vonatkozásban is. Ez időben jelentős seregtestek állomásoztak Cegléden. Itt tartózkodott különítményével Szamuely Tibor népbiztos is. 1919. május 1-ét, az első szabad májust ünnepelte önfeledten a város népe, mikor vészhírek érkeztek : a román burzsoá csapatok átlépték a Tisza vonalát és az ellenforradalmárok segítségével elfoglalták Szolnokot és Abonyt, s Cegléd felé közeledtek. Sokan úgy vélték a hadvezetőségben is, hogy helyesebb volna harc nélkül feladni Ceglédet és az ott állomásozó csapatokat visszavonni a főváros védelmére. A helyi direktórium, Szamuely és mások viszont úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a Cegléden állomásozó csapatok nemcsak védelmi, de támadó feladatokat is megoldhatnak. Néhány idegtépő órán át tartó tanácskozás után a Kormányzótanács megadta az engedélyt a támadásra. Ez teljes sikerrel is járt, mert a románokat visszavetették a Tisza túlsó partjára, s az ellenforradalmi bandákat felszámolták : Szolnokot és Abonyt felszabadították. A Horthv-korszak nyomasztó évei alatt, a városépítés csendes, sok akadállyal meg-megszakítótt munkája következett . \ F ÉLSZ A « A n i; I. A s Cegléd életében is gyökeres változást hozott. Az első időszak legfontosabb eseménye a földosztás volt, amely megoldotta a Dózsa óta vajúdó problémát : „A föld azé, aki megműveli !” A háborús sebek lassú gyógyítása során új létesítmények is születtek ;. e munka ma is tart, és a jövőre is utal. Kibővítették a Kenyérgyárat, nagyteljesítményű Ruhagyár létesült és Húsipari üzem. Gépjavító vállalatot és kisebb vasöntödét kapott a város, így az ipari munkásság száma növekedett. SZTK rendelőintézetet létesítettek az egészségügyi ellátás érdekében, s új lakóházak épültek. Cegléd újkori fejlődésében is megtartotta mezőgazdasági jellegét. A szocialista mezőgazdaság, a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra, való áttérés, amelynek érdekében az állami gazdaság és a. ceglédi termelőszövetkezetek igen tevékenyen munkálkodnak, megváltoztatják a város arculatát is. Cegléd városában kevés műemléket találunk, részben a sok pusztítás miatt, részben pedig azért, mert Cegléd ,.jobbágy ' város” volt és így anyagiak hiányában a békés időkben sem tudott kiemelkedőt alkotni : noha ez a vágy megvolt Cegléd IS
