Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
IV. Az ellenforradalom hatalomrajutása. A megtorlás
IT. A» ellenforradalom hatalomralutása. A megtorlás 1919 augusztus 2.-án országosan ia ismeretes lett a Tanácskormány lemondása. A Népszavában felhívás jelent meg "Magyarország népeihez” címmel, amelyben bejelentik, hogy az antant követelései alapján megalakult az uj magyar kormány a szocialista szakszervezet vezetőiből,Peidl Gyula vezetésével. Az uj kormány slső intézkedéseihez tartozott, hogy "mindenki helyén marad,s az eddigi érvényes rendeletek,továbbra is érvényben maradnak." E káros rendelet következménye volt,hogy a beözönlő román csapatok és úri cinkosaik a direktóriumok vezetőit és munkatársait nehézségek nélkül elfoghatták, a kitölthették rajtuk rég visszafojtott bosszújukat. így történt ez Cegléden is. A meglévő hibáksnehézségek,következetlen intézkedések ellenére sem bukott volna meg a tanácsrendszer,ha az antant imperialistái nem avatkoztak volna bele túlerejükkel az események menetébe és a nemzetközi helyzet nem alakult volna számunkra kedvezőtlenül, Bizonyság erre Cegléd is, ahol tulajdonképpen nem buktatták meg a direktóriumot, melynek vezetői - visszaemlékezésük szerint - fent idézett megtévesztő rendelet következtében augusztus 2. ~án is bementek hivatalukba és végezték dolgukat.Zeadon elvtárs,a direktórium elnöke,elmondta,hogy e napon román katonák jelentek meg egy tiszt vezetésével és a*t kérdezték tőlük, hogy kinek a nevében gyakorolják itt a hatalmat. Se azt válaszolták, hogy a dolgozók választották meg őket.Erre a kijelentésükre át kellett adniok a kulcsokat Dr. Kolofont József városi főjegyzőnek, majd hazaküldték őket. Rejtekhelyükről visszaszivárgott volt városi vezetők denun-