Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

I. A ceglédi Tanácshatalom előzményei, 1914 - 1918

- 6 -látás* nagy terhet jelentett a Tárosnak.

k helyset - a nagy "lelkesedés" ellenére - rohamosan romlik. A segélyfillérek nem képesek betömni a lakosság zsebét és éhes gyomrát. Amellett nagyösszegű hadikölesönöket, jegyestetnek a lakossággal*! Táros felelőtlen vezetői,as értelmetlen háborút kiesőIgáiandó,újabb és újabb terheket rállalnak a lakosság élelmiszerellátásának roTására/í/.Ugyanakkor látTányos megnyilvánulásókkal igyekeztek ébrentartanl a szerintük győzelemmel Tégződő háború illúzióját. A/

Az élelmiszerek ára rehssussn wmilksélk, az ellfi detlenség folytonosan nő, a Táros Tesetői Takon szolgálják a monarohia érdekeit és mindenéből engedik kifeeztanl a Táróét

még a templomok harangjait is elesálllt jék. A/

A háború frontmögötti megpróbáltatásai a váróét som kerülték ol s a rezetők kapkodó kényszerintézkedései is je - lesték a nehézségek fokozódását. /6/

1916-ban a Táros tulajdonát képező eőregl pasztát, amelyet annakidején Károlyi Gyulától Tettek meg, a nörekrő nehézségek folytán egy banknak adták el, a befolyt pánsből fizették ki a felgyűlt Táróéi adósságokat, ■ igy kótyare - tyélték el a Táros járult. A ezolgalelkü képviselőtestület, ráadásul "riharos helyeslés mellett” mondott köszönetét Dr, Gombos Lajos polgármesternek a "jó üzletért”,s külön megszavaztak számára 75.ooo korona tisztelet-dijat, nemkülönben a bizottság tagjainak együttesen 7o.ooo-et. /l/

Az élelmezési nehézségek olyan méreteket öltöttek hogy a Tároai tanács a kormánytól kéri az ellátatlanok szükségletének biztosítását,hogy a "gazdaközönség a folytonos és állandó zaklatásoktól megÓTassék,”Bnnek kapcsán attól is jogosan tartanak, hogy a nehéz élelmiszerhelyeet köretkeztében felbomlik a belső rend.

A háború utolsó érében azonban a haladó erők is -