Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 6a -■éréséélnék." Al7/

3 a pért- és ssakszerrezetek ügye tovább vajadott a hangzatos kijelentések ellenére.

Tisztogatás a szakszervezetekben

Az a tisztogatás le,mely jnllus 8.-án kezdődött, a helyi párt gyengeségét és a saját probléaái elkenéaét bizonyltja. Mert nea a szakszervezetekben kellett volna kezdeni a tisztogatást, -aaelyekben alnden dolgozó beléphetett,- hanea aagán a párton. De nea tadtak szeabenésnl saját nehézségeikkel és ennek ellensúlyozására éles szavakkal /Heiner Albert/ bíráltálrtThelyi szakaozgalaati

"A aonkásság egyrészében ni no a aag az a forradalai áldozatkészség, amelyet a proletár hatalommal szemben tanúsítani kellene. Az ide nea Való elemeket - eltávolítják. Sokan betódultak a szakszervezetekbe meggyózódás nélkül, kicsinyes egyéni érdekeik védelaére." /118/

A iullas közepén tartott pártgyülésen ismét a megoldatlan pártkérdésekkel és a vezetóség megválasztásával foglalkoztak:

"Eddig Cegléden külön,ónálló és jól szervezett pártáiét nea is volt. Eddig a dól-rosszul intézett szakszervezetek keretén belül folyt az osztályöntudatra érleld,neveló és felvilágosító munka. /Elemeiés tölem.H.D./ A szakszervezetek szerepe megváltozott és fontos,hogy a proletárok harcos, politikai szervezete is kiépüljön és a végsókig helytálló,tiszta, proletárszervezet legyen." /119/

A pártvezetóség választógyülését végre sikerült megtartani, amelyen Heiner párttitkár ismertette az uj szervezeti szabályzatot és a párttagság feltételeit:

"Ma már nem a nagy létszám a fontos, hanem az, hogy alnden tagja a pártnak megbízható,lelkes forradalmár legyen,