Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 58 -ban rendezte meg az I .Pöldmunkáskongresezuat,amelyen határozatba foglalták a nagybirtok feloeztáaát./ Ezenkívül Urbán Pál személyét lehet említeni a szocialista mozgalommal kaposolatban .A helyi munkáé mozgalmak törtánetárel kapcsolatban a kutatások majd ezután Indulnak meg, azonban a Proletárdiktatúra időszakában Heiner Albert Pártltkár egyik beszédében találunk használható adatokat a helyi munkásmozgalom történetér 51.

"Amikor itt a helyi szociáldemokrata párt a régmúltban megalakult,nem volt több tagja,mint 3-4 lelkes ember akiknek később sikerült egy kis osztályharo alapján álló csoportot megalakítania,és megkezdték,az üldöztetések ellenére, a ceglédi munkásmozgalmat. De ez sem volt szak- és pártélet, minden megtört itt a munkások közömbösségén,amellyel a múltban a saját érdekükkel szemben viseltettek.

A voltaképpeni mozgalom az októberi forradalom után kezdődött és innen lehet számokkal is beszélni erről. Héhány hét múlva kezdődött meg a szakszervezetek felépítésének munkája. Februárig 3783 tagja volt a szoc.dem. pártnak.

Akkor,nagy szerepe volt a számoknak, de a márciusi fordulat után uj taktikával, uj célokért dolgozó párt kiépítése váLt szükségessé." Alá/

Az egyesülés itt Cegléden sem vált az uj párt előnyére, ugyanis az történt, hogy néhány helybeli kommunistabeolvadt a SZDP szervezetbe. Ezen a téren a tanácshatalom bukásáig nem történt lényeges változás,#, pártnak jóformán semmiféle irányitó szerepe nem volt. Az uj párt vezetőségét is alig két héttel a bukás előtt választották csak meg.

A vezetők minden intézményben ugyanazok voltak. Sokan egyszemélyben párt, szakszervezeti, Műnkástanácsi,IB.távok voltak és igy a különböző intézmények irányítása össze.vadt, ugyanakkor nem haladt előre.Időnkint olvashatunk e-