Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- u -Seribe:Szőklmondé asszonyság Tolt az elad bemutató­juk. A helyi kritika dicséri a jé el dadáét: "A kle színpadon, küzdve a technikai nehézségekkel, olyan szép eldadáat produkáltak .amellyel egyszeribe megnyer­ték a proletárközönség tetszését. Lelkes tapsokat váltott ki nagy szerű,rutinéit játékával MJTovácB Terns, aki a mosónőből lett szókimondó hercegné szerepében adta tanúbizonyságát, színpadra termett ség ének és kétségtelen talentumának.Miklósy Gábor »Jávor Antal és a többiek is jól illeszkedtek az együt­tesbe." /89/ Be az elad napok érdeklddésael fogadott előadásai után a türelmetlen kritikus hiányolja a szocialista szelle­miségű darabok bemutatását,s felhívja a társulat figyelmét, hogy a nehézségek ellenére,saját kezdeményezésükre előadhat­nák a Tanítónőt,A Kisértetek-et, az éjjeli menedékhelyet-et, stb. Be miután a darabhiányon nem lehet segíteni,a kri­tikus figyelme a közönség magatartása felé fordul és kemé­nyen bírálja a nézők fegyelmezetlen megnyilvánulásait: "A színház templom, a kultúra temploma és aki az e­­lőadások alatt suttog, beszélget, rendellenesen viselkedik, éppen olyan vétkes a kultúra templomával szemben, mintha egy Idegen felekezet templomában káromkodnék. A durva magatartás elveszi a színész kedvét is, a komoly csend ihletet»hangula­tot hozást minden ssinházlátogaténak tudni kell,s ehhez mér­ten illik az előadások alatt nyugodtan viselkedni." /9o/ Erre a kérdésre,a közönség fegyelmezetlen viselke­désére minduntalan vieszatérnek,de egyben keresik is az oko­kat, melyek a mindenképpen helytelen magatartást kiváltják. Egyik okát a közönség éretlenségében látják. /9l/Pedig az e- 1őadott darab,az ország más vidékein nagy sikert aratott és kedvelt müsorszáma volt a haladé jellegű színpadoknak a Thá-

Next

/
Thumbnails
Contents