Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 4o -"Se aki nan oda való, annak legjobb lesz nár nost aás pálya után néznie.! proletárállam nem üz érzelmi politikát és ani a fő,nem akar heréket látni.Ennyit megszivlelésül a tanulók szüleinek és a tanulóknak." /75/

Hittan helyett a szociológia oktatását vezették be a gimnáziumban. A felsőbb osztályokban Bucharin könyvét: A Kommunista prograa-ot ,és Engels: Kommunizmus alapelvei-t olvassák. A diákok lelkesedéssel hallgatták az első előadásokat és egész természetesnek tartották, hogy "ezentúl nem a páter vagy rabbinus mond el nekik özönvíz előtti vénaeazonymeséket." /76/

Az iskolaév végeztének közeledtével több reformot vezettek be az.Iskolai oktatásban: megszűnnek az évzáró és javító vizsgák./Túlzás volt ./Az uj rend nem ismeri az elégséges tanulókat, csak a megfelelőket és meg nem felelőket. Folytatódott a gimnáziumi tanitás a Hadi árvaház helyiségeiben miután a gimnázium épületében katonák voltak beszállásolva./TI/

Julius végén összeírták a tanköteles gyermekeket.Ez volt az első eset, hogy Cegléden ilyen összeírás történt.

Most akarták átvenni a felekezeti iskolákat is, melyek átvétele eddig különböző akadályok miatt eddig nem történhetett meg.A Tanácshatalom néhány nap múlva bekövetkezett bukása miatt ezt már nem oldhatták meg. /78/

b,/ Iskolán kívüli népművelés

Már április közepétől az előadások és tanfolyamok tömegét szervezték meg,adnd a fiatalok,mind a felnőtt dolgozók számára. "Minden proletárnak kötelessége, hogy tanuljon" jelszóval az összes tanerők bevonásával 7 tanfolyaaot szerveztek: analfabéta,általános ismeretek, művelődéstörténet,üzemvitel, szociológia, mezőgazdasági és kulturelőadói tanfo-