Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 36 -tágultan szívhassa az egészséget, vért és életet adó pompás levegőt, a vidék fenséges és Illatos nyarán. Úgy kell fogadnunk ezeket a gyermekeket,a mi prole­tár testvéreinket,mint ahogyan azt tettük a multban,amikor az osztrák gyermekeket láttuk el addig,amig a magyar csemetéin­ket károly király fenséges nevében alávaló módon sanyargat­ták idegen földón. Nekünk kell kárpótolni őket a mult évi szenvedések­ért és a rossz élelemtől, rossz életmódtól,a burzsoá társada­lom bűnétől sápadt»keskeny kis orcájuknak meg kell gömbölyöd­­niök piros-pozsgás szint.életkedvet és vidámságot kell kapni­­ok - azt amit ezektől az ártatlan csöppségektől gonoszul.lel­ketlenül elszedtek. A ceglédiek sem élnek aranynapokat,mégis hisszük és érezzük, hogy igaz szívvel,jó lélekkel minden egyes érző em­ber szívesen fogja látni házatáján a pesti gyerekeket,az é­­letet adó nyár alatt. Hisszük, tudjuk,nem less ház a nyáron,ahol a vendég gyermekek boldog lármája és édes kacagása hiányozna."/67/ Bizonyítéka a fenti dokumentum amak, hogy a legne­hezebb helyzetben is nemcsak magukra, haţsea a viszonylag még nehezebb helyzetben lévőkre is gondoltak. 7./ A helyi szervek művelődéspolitikája A helyi szervek a hatalom átvétele után nagy igye­kezettel fogtak a kulturális ügyek és problémák megoldásához Minden kulturális intézményt a dolgozók szolgálatába álli­­tottak.A helyi értelmiség jórésze lelkesen fogott saját szak­területén a munkához, hogy a dolgozók számára kitárják a mű­velődésre nyíló ablakokat. Az összegyűlt forrásanyag bizo­nyítja azt a lendületet, amellyel munkájukat végezték a 1ST irányításával.Példa erre az iskolán kívüli népművelés megin-

Next

/
Thumbnails
Contents