Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 34 -»«/ bér- éa munkafeltételekről szóló javaslatokkal. A tervezet hasonló agy korai kollektiv szerződéshez. Főbb pántjait Háti munkaidő 48+3-51 óra, túlóra ninoa, vagy osak kivételes esetben, vasárnap munkaezünet, csak órabérben dolgoznak .szombaton fizetés, a Bankaadó osak szervezett munkást alkalaazhat.bizalmit választanak,étkezés és dohányzás munkáidé alatt tilos, - a nunkaadók ezzel szemben kérik, hogy a ■ankâaok na fussrálhassanak. /62/

Est ás a hasonló JellsgU problémákat március 21.-e után a Tanáeskomány rendeletéi szerint szabályozták.

b./ Közegészségügy.

Már április elején kezdemé nyesés történt a városi közfürdő üzembeállitására. A MT feliratot intéz a népjóléti HépbiztoBsághoz, amelyben kéri, tegyék lehetővé - anyagi támogatásokkal- a fürdó újbóli megnyitását és a személyzet fizetésének fedezetét. Megemlítik, hogy helyileg csak úgy le - hetne megoldani a dolgot,ha felemelnék a fürd óárakat ,ez pedig azt eredményezné, hogy "az a szegény proletár, aki eddig is csak a szemeivel élvezhette a fürdés gyönyöreit,most kénytelen lasz még távolabbról szemlélni mások felfrissülését."

A Népbiztosság kedvezd válasza és anyagi fedezete lehetővé tette a fürdő megnyitását.olyan kedvezménnyel, hogy a proletárgyermekek és az átvonuló vörös katonák ingyen használhatták a fürdőt. /63/

A MT május közepén meghízta Dohos Ferenc orvost, hogy a női hajokban szenvedőknek bizonyos napokon ingyenes rendelést tartson.

"Minden proletár nőnek le kell vetni az álszeméreip álarcát, meg kell keresni az egészségét, amelyet elvesztett.