Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 32 -lök továbbra is távol tartották magukat és áruikat a piacról A lap felveti egy hatósági felvásárló üzem létesítését. /58/

Közben Junius 19-én,a megnyugtató beszédek és minder, egyéb intézkedés ellenére az éleleohiánytól gyötört nép, elsősorban az asszonyok,ellenforradalmi uszitók hatására, zendülést robbantott ki. /erről részletesen a későbbiekben7

A tejellátás följamatossága és az élelmezési helyT zet megoldása mindig napirenden volt és maradt a MT ülésein. Júliusban a tejellátást úgy vélték helyesen megoldani,hogy a termelőkkel naponta 4 litert a gyűjtőhelyekre szállíttattak. Azonban e helyeken nem gondoskodtak megfelelő tárolásról, s a tej elromlott.

Városi étkezdét követelnek a nőtlen proletárok,étkezési gondjainak megoldására. A fennálló éttermekben ugyanis szomorú állapotok uralkodtak: piszkos térítők, jó anyagból rossz étel.hidegvízben megmártogatott evőeszközök."A város állitson fel egy tiszta étkezdét." /5o/

A halmozók és spekulánsok ellen

A lap éles szavakkal bélyegzi meg azokat a lelkiismeretlen embereket, akik míg a nép egyrésze nyomorog,felhalmozzák az élelmiszert, e harácsolnak,spekulálnak:

"Van hitünk, van hatalmunk, van vasöklünk és ezekre utalva hirdetjük, hogy - Aki nem dolgozik,ne is egyék,"/6o/

A termelők szabotázsa

Az okokról már szóltunk, most bemutatunk egy olyan dokumentumot,amely tényekkel igazolja, hogy a számos kedvezmény ellenére a termelők tudatosan szabotálták a város ellátását.