Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 29 -sikerülhetett, Az egyetlen megoldás:készletek,tartalékok beszerzése lett volna, de erre csak a termés betakarítása után

kerülhetett sor.

Május végén as élelmezési helyzet lényegében holtpontra Jutott. Ezt jelzi az asszonyok legtöbbnyire oéltalan ácsorgása,sorb&nállása az üzletek és különösen a hússzékek előtt.Ezt úgy próbálták megoldani,hogy sorszámokat osztottak. Értelmetlen adminisztratív intézkedés volt ez,mert a sorszámok ellenére sem volt mit osztani. /54/

A város akadozó tejellátását is igyekeztek megoldani különböző intézkedésekkel./Központi begyűjtő felállítása, tehenek katasztere,stb./De a gazdák vonakodtak ellátni a várost. Ennek oka részben a nem kellőképpen megszervezett felvilágosítás a TanáosköztárBaság parasztpolitikájáról, másrészt a falun és tanyákon szintén akadály nélkül terjesztett ellenforradalmi propaganda. Az élelmiszerek elvonása a piacról a városi dolgozók kiéheztetését, végső soron a Tanácshatalom gyengítését célozta.

Éhínség a városban.

A nehéz élelmezési helyzetben,Junius elBŐ napjaiban a város vezetői népgyüléseken és katonagyüléseken értelemre ható beszédeikkel igyekeztek megnyugtatni a gondjaikra bízott embereket.Sajnos,a rekvirálásokkal nyaggatott parasztoktól, - amelyeknek egy része amúgy is szabotált /zöldaratás,tej be nem szolgáltatás.élelmiszerek eldugása/ - élelmet szerezni ne* tudtak, s igy a lényeges problémát meg nem oldhatták.

Vágó népbiztos, az I. hadtest paranosnoka a Vörös Gárdistákhoz intézett beszédet, az Árpád téri seregszemlén:

"Elvtársak! Mondhatom, sok gyűlésen vettem részt,de olyan örömet,mint most,amikor végignézek a ceglédi proletariátus tömött sorain,még nem éreztea.Hem a harcoktól félünk.