Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

Tartalom

$mâm t*. Vhfeg ţrottiÂTjtti «gyeiitjttoh I 40 R»4r NÉPAKARAT A SZOCIALISTA-KOMMUNISTA MUNKÁSOK MAGYAR­ORSZÁGI PARTJÁNAK CZEGLÉDl HIVATALOS LAPJA 40 tmt UIWU árat **)»*» művi, táti. U şttMH. Saarfct I. fcoHUot, H0fcte—I «# T« Beugratott százon yok, fébevoaeteti emborek, sktk j elvesztették ilélóképe»aéfüktl, »cm éret- j ttk mást, csak azt, hogy éttlemhiány | van, hogy éhaaefc, »kik lázongták ezért ; és i|g«ío«*4§ukb*n elfelejtettek gondol- ; lÜKtni, ejitíaj tették, hogy az, »mit cacisk- ■ aeoaek, « proietaríáfas ösazességének'ér- | dektivtl olienkezik, hogy a lázongásuk I az éhség miatt nem «gyet», mint öröm-ok | as «•Uenforradalasi bii-soeázia srémlrs, 1 amely a mai keserves időket »karja ki- j hjcjtetiiini « preirizsniíus áraiménak meg- i döntéaérr, bérenceket Itöid a sorbaniitó, i éhe* jteotţtâr**i*»Byek kézé, akik j provokatérken! íslhecceiik, izf»tj»k az \ amúgy ia eikooeredeu proletár asszonyokat. \ Valié»), Mekeztü izgstzssai ugratják i egymásnak a proletárokat, akarjak meg- ? bontani az «gységönket, hagy lantét rá- f fti hessenek a nyakankr», iámét as a had j legyen a kizsákmányolás. Gondolkodni kell, tmoiótt cselekszünk, j »tlelőtt aljas itatásoknak, a íélrávezetés- j •ak beugrunk. Arra kall gondolni, hágj j wtm úgy, mint maiiban, az öteves j háborabaa, n«m a burzsoáziáért, ma már j saját májunkért, aa életünkért, a jövőnk- ! ért kelt ábeanünk, leli iüroflsk. Gondoibosni keli és látják, hegy a burzseák é* a „jarddá* nem azért zhat­nak jobban, mint a praMírok, mert ked­vetek aaoknak, akik a dolgokat intézik, kacem azért, mert éppsn s fóldmivesság soraiba» vansafe azok, akik aunt, hogy eladnak, hogy odaadják azt, amit a pro­letároknak fteiieae adni, c baracikaik tsegadják a módot arra, hogy esek agy élhessettok, mint a mattban. Good atkozni kod awos, hogy a prole­tariate» «raima mtnáőcsjt három Mmtßm ét van-e olya» ember, aki azt kivéo­­batja, hogy «yen rétid idd alatt takarít­­nkdu>< böot, am« mer esztendőn lamasttl hábstindHak és éptieSn* ki agy rtym nenm**, amely btziosttja, hogy , akik doigozmtk. nőnk, mtgslnyfődníln*, — de »mit ej­tsen védünk, mi a*£tt magánkért »zen­­védjük ei. Az «Maonyok, »kik láeadezaak, c!felej­tik, hogy sejit magák «Han I# l«*ad«z* a»k, hogy ellenséget ftnraagaknak, amikor a!k«l«»i adnak at #í?ea1#rr*d«!omr!*k arm, hogy a fejét feiúaio. Gondolkozni kell »asronyok és akkor •gyűrök sem fog önkéaiokaftl a fehér j eüoaforradafoíB szolgálatába szegődni, j Aki poéhg öotudaíossn, alávaló mád#», : mint a horzsoária vcoigép, bérért ágii, I száz! éppen úgy el f*f bánni a prolo- I láfiáius fegyveres ereje, miot minden i te í «»égével . . II Munkástatiács intézd« bizottsága lemondott. a Slunké.-. laton.- ém fSUttowto.átér r.n.kivQli agi««. ~ Uj KnnhMtoS« toito*­­bÍMttoi|oi «élaurtotiak. — Vin|il.i m régi lntozSkii.itaA| imgvAZMI to|j*i elírni. OwfhN, (tt&a* I». Méltón é* Mt nggel t r.íttiiiu krOfii iífai­­iius ««menyeit JéUxSdisk is, , Ftliíptéít, fé5r#v«#t«tl ««itmyoit Sársiái»*, i«c*d*ivn követnék at ennivaiát c*­­témkai #merte* * aunks$!*»Ás* intiié-búatl­­cáta eüen. A kétHN nspofl tgy anx&ny Hadi* a Jelssót, »égifjámí as mtt*<50i*»it*Áf i*fJaiask likáaát. CésjHitoétOl mtf ruhtnták etek lakÁMit H Cfv kríyfiH, Ftftytfs lore »«lé*ö*ÍKNtsé*i ug iá4—ayj4fí*t Erd» utcai Ufcáaái» (»ki ter­meid és <ii:taaa wen*! >■ ianen irársMuik) tataitok is Üajtet « egfti' éiaioiwd Kadstaa rtfjd azuláa a fáros­kása «Hht a i&vtrfí*. *mir.*k tifttterei etek «iati a* «aeatefjftk «isit Oeaaehivtik « ous­­fcUU!iic*#f, amely ei56 ax mtásléúvttaáf, melyei mgtéá^iok, vísafÁíatoi kö»eteire maja «tton — :e#ßO«4&i(. A munkástairái» c rendkívüli 0Sétái Sx*Ik*i l$tein elvtárs nyitott» rotg, aki reáfnutatort arra, hogy a hajtogatok — akik kihasználják a nahéz éielniezéai viKonyokat — ismét megkezdték a ti­­readáat a proietanátua uralma eden és ezért kellett ö*uehivni a munkáotaiiácsot. Ezután Beayács jegyző elv társ ftioi­­vasfcat az itteban beérkezett lemondásokat, iébbek Mám Imre ri vtáraiiáa­bed temwMsÁt is. aki kéri maga eilen a visagüaiot és ki jakod, bogy amióta Czegkden a prtietartátes érdekeit amb l érdekéi át fítfíPefáMw^t M~ arges meakúsű mii a pr&letwiátuseek, ami a vizsgálat sarán ki is fog äerttni, Zseáeny Miklós eivtárs satólaii fel ezután, »ki bejelentette, hogy miután az intézőbizottságot vádak érték, bejelenti az intézőbizottság lemondását. Az esemé­nyek a s/akmák Ctssrvezctiségének leg­utóbbi üléséből származtak, ameiyen igen számosán vettek részt olyanok, akik nem tartoznak oda. Ott érték vádak az intéző­­hixottságoJ és az ott elhangzottak kel­tették az izgalmat is. Kéri az ügyek tár­gyilagos megvizsgálását H ha látásnak hüiióst, azt meg keil böntetm, de azt is BKgkOvcteti, hogy azokkal a tégi smm­­! tatákkal, akik harciak már régen az elmékért, úgy bánjanak, ahogy öntudatos szodaíístákkal bánni keli és adják râsaa azt a becsületüket, amelyet a rágalmakkal átszedtek tőlük. igen esősen bírálták azon ös-szvezető­­ségl 8lésen az intezőbizotts^ai az egyes resaortok terén megtett iniézktdetett, u egyes ressortoknái történt személycKrtt, de kftíöoösen azt, hogy Horváth fettac helyébe Havas Imro dvtárszí S:hették be. Ei»ek az « magyarázata, bogy HorrOk dvtára azt »tette, hogy eiagefidó, ha hall hóasztaia netté és csak cgyre-ndBfi b^b ki az utalványokat, ma iiiniihii ux*K mi vaa éa aitt leM ti**. Tar-7. A Népakarat 1919. június 19-i szám címlapja

Next

/
Thumbnails
Contents