Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
98 SZINABERG ANDOR Vác, 1897-1944 Bádogos és szerelőmesterséget tanult, felszabadulása után tagja lett a vasasszakszervezetnek. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták. Kilenc hónapot töltött a váci fegyházban. Kiszabadulása után a váci szervezett munkások dalkarával műkedvelő előadásokat rendeztek. 1922. november 11-én a városban rendezett előadások miatt a Pestvidéki Királyi Ügyészség vádiratot adott ki Szinaberg Andor és társai ellen. Két évig húzódott az ügy, végül felmentették. Tagja volt a TTE-nek, részt vett a Vörös Segély munkájában, terjesztette a 100% c. folyóiratot. A vád rendőrség zaklatása elől Budapestre költözött, s itt folytatta tovább mozgalmi tevékenységét. Rövid idő múlva feketelistára került. 1935 nyarán több elvtársával együtt letartóztatták és az alagi csendőrőrs laktanyájába vitték. Innen a Budapesti Honvédtörvényszék fogházába szállították, ahol 1937 márciusában egy év és hat hónapi börtönre ítélték. 1938 szeptemberében szabadult ki, folytatta munkáját a Szakszervezetben, és a Vörös Segélyben. 1941. május 29-én újra letartóztatták és internálták. A munkaszolgálatból sikerült megszöknie, s ettől kezdve illegalitásban élt. 1944 novemberében a nyilasok letartóztatták, s az óbudai téglagyárba hurcolták. Innen rövid idő múlva Ausztria felé hajtották őket. Hegyeshalomnál lépte át az osztrák határt, de már társai támogatásával sem bírt tovább menni. Egy közeli erdőben a nyilasok agyonlőtték. SZLADEK DEZSŐ Szilics, 1883-1920 Hét gimnáziumi osztályt végzett, majd kitanulta a lakatos mesterséget. Később Budapesten a MÁV Északi Főműhelyében dolgozott. 1914-ben besorozták katonának, később leszerelt és 1918 áprilisától a csepeli Weisz Manfréd gyárban dolgozott. Ekkor már részt vett a munkásmozgalomban, szervezett munkás volt. Szigetszentmiklóson telepedett le. A községben a Szociáldemokrata Pártnak jelentős szervezete működött. Szladek Rezső azonnal bekapcsolódott annak munkájába. Az 1919. január 264 közgyűlésen a szervezet elnökévé választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után tevékenyen részt vett a gazdasági- és a közéletben. A lakihegyi majorban ő vezette az uradalom ügyeit. Az áprilisi tanácsválasztások során a ráckevei járási munkástanács és a járási direktórium tagja lett. Beválasztották a megyei tanácsba is. Júniusban, amikor az ellenforradalmárok a ráckevei járás területén is felléptek, Szladek Rezsőnek irányító szerepe volt a fegyveres ellenforradalmi megmozdulás leverésében. A lázadás után a ráckevei forradalmi törvényszék az ellenforradalom három vezetőjét halálra ítélte. A forradalmi törvényszék egyik bírája Szladek Rezső volt. Az ellenforradalom hatalomra jutása után letartóztatták, tevékenységéért halálra ítélték és 1920. július 31-én kivégezték.
