Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
86 RUCZEK JÁNOS Budapest, 1904—1973 Cipészsegéd, 1928-ban Isaszegre költözött, ahol tagja lett az MS7DP-nek. Kapcsolatba került olyan elvtársakkal, akik az illegális KMP tagjai voltak. Később ő lett az MSZDP helyi szervezetének vezetője. A szociáldemokrata szervezet lényegében az illegális KMP instrukciói szerint dolgozott, a KMP röpiratait, egyéb sajtótermékeit teijesztették. Részt vett az illegális KMP Pécelen és Rákoscsabán tartott összejövetelein. Letartóztatták, egy hónapi börtönbüntetést kapott. Kiszabadulása után csendőri felügyelet alá helyezték. A felszabaduláskor a Magyar Kommunista Párt soraiba lépett. 1945-től 1947-ig a Tápiószecső községi MKP szervezet titkára volt. 1947 novemberétől az MKP Nagykátai Járási Bizottság munkatársa, majd a pártbizottság titkára 1948 októberig. Ekkor háromhónapos pártiskolára került. Utána az MDP váci járási bizottságának titkára 1954 januárig, majd a törökbálinti állami gazdaság függetlenített párttitkára lett. Súlyos betegsége ellenére is részt vett az 1956-os ellenforradalom után alsógödi lakhelyén a párt újjászervezésében s a helyi szervezet vezetőségi tagja volt. Párttagságát 1929-től, munkásmozgalmi múltját 1919-től ismerték el. SALAMON DEZSŐ Vác, 1888-1919 Kovács. A Tanácsköztársaság idején a városi munkástanács és a direktórium, valamint a forradalmi törvényszék tagja. 1919. augusztus 9-én letartóztatják, augusztus 14-én a Vád Fegyházból elhurcolják és a Hétkápolnánál agyonlövik. SCHÖN LEBER ISTVÁN Dunaharaszti, 1906—1952 A csepeli Weisz Manfréd Művek Csőgyárában dolgozott mint csőegyengető. 1927-től vett részt a munkásmozgalomban, tagja lett a MÉMOSZ-nak és kapcsolatba került az illegális KMP-vel is. Terjesztette a párt röpiratait, dunaharaszti lakása a csepeli kommunisták egyik illegális találkozóhelye volt. Részt vett az 1943-as WM-gyári sztrájk szervezésében, amikor 5000 munkás tiltakozott a tőkés kizsákmányolás és a háború ellen. Tagja volt a Békepártnak, az ország német megszállása után bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A nyilasok hatalomra jutása után, 1944 októberében részese volt annak a fegyveres akciónak, amelynek során a csepeli kommunisták kiszabadítottak 14 szovjet hadifoglyot a fasiszták rabságából. A kiszabadítottak közül volt olyan, akit családja körében helyezett biztonságba. 1944. december 5-én egyik szervezője volt annak a tüntetésnek, amelynek célja Csepel kiürítésének megakadályozása volt. Haláláig a párt tagja volt.
