Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
73 NÉMETH PÁL Battonya, 1894—1977 Nincstelen földműves szülők gyermeke volt. öt elemi elvégzése után módosabb parasztoknál volt napszámos, majd 1910 és 1913 között egy falusi kovácsmesternél dolgozott. Ezt követően egy budapesti vasszerkezeti gyárban helyezkedett el, itt lett szervezett munkás a Vas- és Fémmunkások Szövetsége tagjaként. Az első világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején az 1. számú páncélvonaton teljesített szolgálatot. Áprilisban megsebesült, ezután egy évig kórházi kezelésre szorult. Előbb Battonyán dolgozott kubikusként, illetve napszámosként, majd Budapestre került a Nay és Róna cég vasszerkezeti gyárába, ahol kovácsmunkásként dolgozott. 1921-ben letartóztatták, de amnesztiát kapott. 1922-ben a MÁV Északi Főműhelyében, majd a Dunakeszi Vasúti Főműhelyben dolgozott. 1914-től 1926-ig a Vas- és Fémmunkások Szövetségének, majd a felszabadulás után a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének volt tagja. 1932-ben belépett az MSZDP-be, évekig járt Braun Soma szemináriumába, előfizetője és olvasója volt a pártsajtónak, mely segítséget nyújtott agitációs munkájához. Göd felszabadulása után belépett az MKP-ba. 1946-tól 1950-ig, nyugdíjaztatásáig főművezető volt. Az 1956-os ellenforradalom után jelentkezett a Munkásőrségbe, részt vett a párt újjászervezésében, melynek párttitkárává választották Alsógödön. Párttagságát 1932-től ismerték el. G. OLÁH SÁNDOR Büdszentmihály, 1881 — 1966 Szerencsen élt, géplakatosként dolgozott. 1912-től részt vett a munkásmozgalomban, bizalmi lett a gyárában, majd 1918 végén, a munkástanács megalakításakor, beválasztották a tanácsba. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szerencs község intézőbizottságának elnöke, a forradalmi törvényszék bírája. A proletárdiktatúra megdöntése után letartóztatták, internálták, majd a sátoraljaújhelyi büntetőtörvényszék 3 évi börtönbüntetésre ítélte. Szabadulása után családjával Monorra költözött, 1945-ben elsők között lett tagja az MKP-nak. A felszabadulás utáni években aktívan segítette a kibontakozást, haláláig a párt tagja volt. ORVOS ISTVÁN Tápióbicske, 1901—1967 Baloldali szociáldemokratából vált kommunistává. A munkásmozgalomba 1919-ben kapcsolódott be, mint az Élelmezési Munkások Országos Szövetségének tagja (malommunkás), s ugyanez évben lépett a Kommunista Ifjúsági Szövet-
