Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
71 éves büntetését a váci fegyházban töltötte le. Szabadulása után a MÁV-hoz nem vették vissza, alkalmi munkákból élt. A felszabadulás után Monoron az MKP alapító tagja, részt vett a földosztásban, a vasút újjáépítésében. 1962-ig — nyugdíjazásáig — a MÁV-nál dolgozott. Haláláig a párt tagja volt. NAGY TAMÁS Tápiógyörgye, 1887—1976 Villamosvezetői szakképzettséget szerzett. 1914-ben belépett az MSZDP- be. 1919-ben a Hungária-Remiz pártvezetőségének elnöke volt. 1922-ben letartóztatták, három havi fogházra ítélték „nemzetgyalázás” indoklással, de a büntetés letöltését két évre felfüggesztették. Ugyanakkor három évi hivatalvesztésre ítélték. A fekete listán „kommunista gyanúsaként tartották nyilván. 1926-ban alapító tagja volt a Villamos és a HÉV Alkalmazottak Szakszervezetének, s tagja lett a helyi szervezet vezetőségének. A felszabadulás után tagja lett a Földosztó Bizottságnak, majd aktívan részt vett a termelőszövetkezetek szervezésében, négy katasztrális hold földjével elsőként írta alá a belépési nyilatkozatot. A tsz. pártszervezetében rendszeres pártmunkát végzett, hosszú évekig tagja volt a Nagykátai Járási Pártbizottságnak. Munkásmozgalmi múltját és párttagságát 1914-től ismerték el. NAGY VILMOS Budapest, 1927—1956 Eredeti foglalkozása műszerész. 1945-től a Magyar Kommunista Párt tagja. A felszabadulás után a Pest megyei Rendőrfőkapitányságon dolgozott. 1953-tól a kapitánysági MDP szervezet vezetőségének tagja, majd alapszervezeti titkár, a kapitányság osztályvezetője. 1954-ben elvégezte az öthónapos pártiskolát. Századosi rendfokozatot kapott. Az 1956-os ellenforradalom áldozata lett. NAGY ZSIGMOND Mezőtarpa, 1862—1918 Szegényparaszti családból származott, bérelt földön gazdálkodott. Baloldali magatartásúnak ismerték, részt vett a földbirtokosok elleni megmozdulásokban, arató-sztrájkokban is. 1918. december 1-én Pomázon tömegmegmozdulás volt, melyet a hadisegélyre szorultak érdekében a leszerelt katonák kezdeményeztek. A főszolgabíró lakása elé vonultak és azonnali lemondását követelték. A tömeg eloszlatására kirendelt katonaság közéjük lőtt. Nagy Zsigmond e sortűz áldozata lett.
