Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
69 MURÁNYI GYULA Világospuszta, 1873—1921 MÁV-tisztviselő, vecsési lakos. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Vecsési Munkás-, Katona- és Földműves Tanács tagja. A proletárdiktatúra megdöntése után elfogják, megkínozzák, majd több havi börtönre ítélik. A börtönben szerzett betegségében 1921-ben meghal. MÜLLER GÉZA Szekszárd, 1885—1944 Apja szabómester volt. A hat elemi elvégzése után Budapestre jött és kereskedősegédként dolgozott. 1907-ben szakszervezeti tag lett. Az első világháborút végigszolgálta. 1919-ben vöröskatona lett, területi biztosként működött Budán. A Tanácsköztársaság leverése után Abonyba menekült testvéréhez, a különítményesek azonban elfogták és hetekig a hírhedt Vigyázó-kastélyban kínozták. Kiszabadulása után Abonyban maradt, előbb bátyja, majd saját fűszerüzletét vezette. Kapcsolata a munkásmozgalommal nem szakadt meg. Tagja volt az abonyi Munkáskömek, 1931-ben alapító tagja az MSZDP helyi szervezetének. Emiatt csendőri zaklatásnak volt kitéve. Boltját állandóan ellenőrizték, majd iparengedélyét is bevonták. Ezután napszámosként kereste kenyerét. 1944 áprilisában letartóztatták, Budapestre, majd a nagykanizsai internáló táborba hurcolták. További sorsa ismeretlen. NAGY GÁBOR Jászárokszállás, 1887—1958 Apja napszámos volt. Gyermekkorában nagygazdáknál szolgált. A család 1912-ben Budapestre költözött. Nagy Gábor a postánál vállalt munkát, előbb kocsimosó, majd gépkocsivezető lett. A háború alatt a katonai mentőszolgálatnál teljesített szolgálatot. Később belépett az MSZDP-be, az 1920-as években politikai magatartása miatt feketelistára került, állás nélkül maradt. 1936-ban családjával együtt Törteire, felesége szülőfalujába költözött, ahol napszámosként kereste kenyerét. 1945-ben tagja volt a Földosztó Bizottságnak, része volt az MKP, a szakszervezetek és a Nemzeti Bizottság helyi szervezeteinek megalakításában. Személyiségével, elvi szilárdságával nagy hatást gyakorolt a párttagokra és a fiatalokra. Részt vett az államosításokban, 1950-ben tsz-tag lett. 1956-ban megvédte a közvagyont az ellenforradalmárokkal szemben.
