Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
68 szlovák rendőrség több esetben letartóztatta. Horthyék bevonulása után is aktív párttag maradt, bár csendőri felügyelet alá helyezték. A háború ideje alatt társaival megszervezte a moszkvai rádió hallgatását, híreit terjesztették a lakosság körében. A munkaszolgálat elől a hegyekbe menekült. Partizáncsoportot szerveztek, de akciókat már nem tudtak végrehajtani, mert vezetőjüket a németek kivégezték. A felszabadulás után újra jelentkezett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, szolgált a Milíciában, majd a járásban szőlő-felügyelő lett. 1947-ben települt át Magyarországra, Diósdon tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. 1950-ben megszervezte a termelőszövetkezetet, amelynek 1953-ig elnöke volt. Az 1956-os ellenforradalom után jelentkezett a karhatalomba és belügyi szolgálatban maradt 1958 júniusáig, nyugdíjaztatásáig. Munkásmozgalmi múltját 1923-tól, párttagságát 1924-től ismerték el. MOLNÁR PÁL Kondoros, 1925-1956 Munkáscsaládból származott. Kereskedő szakmát tanult. 1945-ben az elsők között lépett be a kommunista pártba. 1946-ban jelentkezett rendőri szolgálatra. Innen küldték a fiatal kommunistát tiszti iskolára, melyet 1951-ben fejezett be. Szombathelyen, majd 1953-tól Budapesten teljesített szolgálatot. 1954-ben költözött Budaörsre. 1956. október 23-án a rádió védelménél esett el. MOSOLYGÓ ANTAL ópályi, 1891-1927 Kommunista munkás-forradalmár. Cselédember fia. Az elemi iskola elvégzése után szakmát tanult, kárpitossegéd lett. „Vakolása” közben Fiumében került kapcsolatba a munkásmozgalommal az ott dolgozó olasz szindikalista munkások révén. 1912-ben jött Budapestre, dolgozott a szakszervezetben, belépett az MSZDP-be, de igazi otthona a Szabó Ervin körül tömörülő szindikalista csoport volt. 1914-től a mátyásföldi repülőgépgyárban dolgozott, s hamarosan a gyár főbizalmijává választották. 1917 őszétől kiemelkedő szerepet játszott a Forradalmi Szocialisták szervezetének tevékenységében. 1918 május elején letartóztatták, börtönéből az őszirózsás forradalom szabadította ki. Egyik vezetője lett a tömörülő baloldalnak és részt vett a KMP megalapításában. Az 1919-es februári provokáció során a párt vezetőivel együtt őt is letartóztatták. A Tanácsköztársaság idején a gödöllői járási tanács elnöke, majd a Vörös Hadseregben harcol. A proletárdiktatúra megdöntése után elfogják és eh'télik. A fogolycsere egyezménnyel 1921-ben Szovjet-Oroszországba kerül. Ettől kezdve Moszkvában él és dolgozik, részt vesz az emigráció életében. Tüdőbajban halt meg.