Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
23 nők környéki harcaiban. A Tanácsköztársaság megdöntése után Tápiósülyre internálták, ahonnan november 27-én szabadult. 1924-ben létrehozták az MSZDP monori szervezetét, melynek előbb pénztárosa,majd titkára volt 1928-ig. 1929-ben már az illegális KMP tagjai között végezte munkáját. 1932-ben letartóztatták, két hónapi vizsgálati fogság után 6 hét fogház büntetést kapott és rendőri felügyelet alá helyezték. 1935-ben Kispestre költözött, s hamarosan a kispesti építőmunkás csoport vezetőségi tagja lett. Itt is megtalálta a kapcsolatot a KMP-vei. Részt vett az 1935-ös általános építőmunkás sztrájkban. Házi Árpád révén csatlakozott 1941-ben a függetlenségi mozgalomhoz. 1942-ben letartóztatták, 9 napos vizsgálati fogság után szabadon engedték. 1942-ben katonai szolgálatra vonult be, szakipari csoportba osztották be. A vezérkari főnök különbírósága 1943-ban hűtlenségi pert indított ellene. Kétévi fegyházra ítélték. Büntetését nem töltötte le, hanem illegalitásba ment. 1944-ben a kőbányai partizáncsoport egyik vezetője. A felszabadulás után a Kispesti MKP szervezet függetlenített funkcionáriusa. Városi képviselőtestületi tag, 1948-49-ben helyettes polgármester. A kerületi pártválasztmány, illetve PB. tagja 1965-ig. 1956-ban történt nyugdíjazásáig több felelős gazdasági funkcióban dolgozott. 1956-tól a KB apparátusában a régi párttagok bizottságában tevékenykedett, majd a Központi Revíziós Bizottság tagja volt. DREGONYA JÓZSEF Budapest, 1904—1944 Cipészsegéd. Kilenc éves korában került Gödöllőre. Később Budapesten helyezkedett el, majd fel is költözött. Tagja lett a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének, bekapcsolódott a politikai életbe és 1930-ban a szeptemberi nagy tüntetésnek résztvevője volt. Tagja lett a Vörös Segélynek. 1939-ben tért vissza Gödöllőre. A párttal nem szakadt meg a kapcsolata. Továbbra is kért és kapott feladatokat, 1944. november 3-án Dregonya Józsefet és társait éjjel elhurcolták, előbb Vácra, majd Komáromba került a Csillag erődbe. Komáromból Németország felé vitték, ahonnan nem tért vissza. DUSZA LÁSZLÓ Özörény 1901 — 1969 Munkáscsaládból származott, serdülő gyerekként kezdett dolgozni az özörényi papírgyárban. 1918-ban már részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1919-ben önkéntesen jelentkezett a Vörös Hadseregbe, ahol a gömöri zászlóalj 15. századánál szolgált. Részt vett az északi és tiszántúli hadjáratban, majd román fogságba került, ahonnan hat év után, 1925-ben tért haza Özörénybe, és elhelyezkedett a régi munkahelyén.
