Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)

Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből

URBÁN PÁL Cegléd, 1855-1942 105 Szocialista földmunkásvezető. Zsellérek gyermeke volt, s az elemi iskola néhány osztályát elvégezve maga is földmunkásként dolgozott. Az MSZDP-nek az agrárproletariátus soraiban végzett mind erőteljesebb agitációja megragadta a már meglett férfit, aki 1893-ban csatlakozott a szociáldemokrata párthoz, s annak haláláig tagja maradt. Urbán Pál. a 90-es években egyik alapítója, szer­vezője, majd kiemelkedő vezetője a ceglédi munkásmozgalomnak. Népszerű szónok, számos kongresszuson képviselte pártszervezetét. Jelentős szerepet játszott az országos földmunkás mozgalomban is. 1903-tól pártja képviseleté­ben tagja volt a ceglédi városi képviselő testületnek. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején egyik vezetője a he­lyi népi szerveknek csakúgy, mint a proletárdiktatúra kikiáltása után. Az 1919 áprilisi tanácsválasztások után a Pest megyei direktórium helyettes elnökévé vá­lasztják. A proletárállam megdöntésekor letartóztatják és nyolc évi börtönbün­tetésre ítélik, amiből öt esztendőt ki is tölt, majd amnesztiával szabadul. A 20-as évek második felében ismét bekapcsolódik a Földmunkás Szövetség megélénkülő tevékenységébe Cegléden és környékén. 1929 tavaszán kommunista szervezke­dés gyanújával ismét letartóztatták. A valóságos szervezkedés bázisa a földmun­kások helyi csoportja, s így nehezen képzelhető el, hogy azzal Urbán Pálnak ne lett volna kapcsolata, ám ezt nem tudták rábizonyítani. A bíróság — több hónapi vizsgálati fogság után — bizonyítékok hiányában felmentette. Szabadulását kö­vetően folytatta, míg ereje engedte, tevékenységét a helyi párt,- illetve szakmoz­galomban. Utolsó éveiben rendkívül nehéz körülmények közt élt, s a ceglédi szegényházban hunyt el. VALENTIN JANOS Domony, 1881—1944 Kőműves, az első világháború alatt orosz fogságba került és internaciona­listaként harcolt Szibériában a japán intervenciósok ellen, majd hazatért Gödöl­lőre. Soha nem titkolta kommunista meggyőződését és szívesen beszélt a fehérek elleni harcokról. 1944. november 3-án a csendőrök letartóztatták. Útja Vác-Ko­­márom-Sopronkőhida volt, további sorsa ismeretlen. VAGI ISTVÁN Nagykőrös, 1883-1940 Ácsmunkás, a szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalom kiemelke­dő harcosa. Munkáscsaládból származott. Az elemi iskola elvégzése után szakmát tanult. Felszabadulása után Budapestre jött dolgozni, s itt 1902-ben belépett a szakszervezetbe, illetve az MSZDP-be. Szervezeti tevékenységének fő területe a

Next

/
Thumbnails
Contents