Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)

Cegléd a felszabadulás után

gúlag tört ki a földhöz juttatott ceglédi újgazdákból a tiltakozás: „Földet vissza nem adunk! Elég volt a cselédsorsból! Aki a földünkhöz nyúl, meghal, vagy mi halunk meg!”

Ezekkel a feliratokkal vonultak több mint százan 1946. január 15-én Budapest utcáin végig, és harcos fellépésükkel elérték, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetősége, majd a földművelésügyi államtitkár fogadta őket, továbbá Veress Péter, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke is igazuk mellett foglalt állást, és ígéretet tett új bizottságot küld Ceglédre, hogy a panaszt orvosolja, a jogtalan visszaperléseket megvizsgálja.

1946. február 6-án meg is érkezett Veress Péter vezetésével az új bizottság, amely felülvizsgálta az előző bizottság által hozott határozatokat, és azok helyett az újgazdák érdekeit figyelembe vevő döntéseket hozott.

A ceglédi parasztság által a reakció támadására feleletül adott demonstráció eredménnyel járt. Cegléd 1946. január 15-én ismét méltónak bizonyult 1514, 1848, 1919 haladó eszméihez, példát mutatott az ország hasonló gondokkal küzdő újbirtokosainak, kifejezésre juttatta, hogy a magyar parasztság egységesen áll a földreform mögött, és hajlandó vére, élete árán is megvédeni új és mégis ősi jussát, a földet.

71