Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
Cegléd a felszabadulás után
Nagy gondot okozott a tűzifaellátás is, valamint a burgonya hiánya. Mindkét probléma megoldása nagy feladatot jelentett a város vezetősége számára. A helyzet annál inkább katasztrofálisabb volt, mivel a város a II. világháború időszakában hadtápterület volt. Ehhez hozzájárult, hogy a ceglédiek széles tömegei politikai gondolkodásukban is az ellenforradalmi rendszer számos terhét viselték. A demokratikus népmozgalom kibontakozását különösen meggyorsította országszerte az a tény, hogy hazánkat a Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel a német fasiszta elnyomás alól. 1945. május 5. „A háborúnak vége”. Cegléd ünnepli a szovjeteket Ennek a ténynek meghatározó szerepe volt abban, hogy a nagytőkések, nagybirtokosok állama Magyarországon összeomlott, és radikális lehetőségük felszámolása lehetővé vált. Ebben a feladatban komoly szerepet kapott a demokratikus átalakulás alappillérét képező földreform kérdése. „Magyarországon a földreform nem önálló kérdés, nem a politikai program egyik pontja, amellyel kapcsolatban alkudozni lehet, hanem Magyarország nemzeti fejlődésének alapja, az ország valóban demokratikus fejlődésének előfeltétele és biztosítéka.” 1945. március 15-én a Függetlenségi Front pártjainak vezetői a földreformjavaslat megtárgyalására összeültek és azt egyhangúlag elfogadták. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló rendelet első fejezetében megállapította: „A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés „Szózatá’-ban és az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott 68
