Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
V. A város munkásmozglam a Horthy-korszak alatt
Az ellenforradalom konszolidációjával, a különítményes tisztek féktelen véres terrorját a rendőrség, a csendőrség és a bíróság törvényesített terrorja váltotta fel. A ceglédi kommunisták elleni per tárgyalását Kecskeméten kezdték meg, majd Cegléden folytatták. Urbán Pált nyolc évi börtönbüntetésre ítélték, elvtársai szintén súlyos büntetéseket kaptak, mások az üldöztetés miatt külföldre Kényszerültek. A város ellenforradalmi beállítottságú vezetői, a virilisták, a politikai babérokra vágyó értelmiségiek, a hatalomhoz alázatosan törleszkedők vették át a Tanácsköztársaság leverése után a városban a vezetést. A 25 éves fasiszta reakció visszafogta a város fejlődését. A nyomasztó adóterhek és az alacsony terményárak miatt egyre aprózódott a kisparasztok földje, nőtt az emberpiacon álldogáló nincstelenek tábora és 1200-al csökkent a földtulajdonnal bírók száma. Nagy volt a munkanélküliség, az állástalanság, hiszen a Horthy-éra 25 éve alatt egyetlen számottevő üzem vagy munkahely nem létesült Cegléden. A város lakóinak száma 1910-ben 33 940, 1920-ban pedig 36 929 fő volt. Az ipart a két világháború között lényegében hat gőzmalom, egy szeszfőzde és egy téglagyár és több kisipari üzem képviselte. A Cegléden működő MÁV-műhelyben és fűtőházban alkalmazott munkásokkal együtt az ipari munkásság létszámát kb. 3000 főre tehetjük. A nagybirtok nyomása — eltérően sok más várostól, falutól — Cegléden kevéssé érvényesült. A 100 kh-on felüli birtokok száma a város határában 14, a 30—100 kh terütelű földbirtokoké 221 volt. A 10-től 30 kh-ig terjedő földbirtokok száma 684, míg az 1—10 kh-as kategóriába 3302 földbirtok tartozott. A mozgalom újjáéledése Cegléden a Tanácsköztársaság leverése után Urbán Pál börtönévei alatt, a Kommunista Párt törvényen kívül helyezése, a megfélemlítés és a terror miatt a munkásmozgalom stagnált Cegléden, de nem szűnt meg. Ezt bizonyítja az a későbbi adat, hogy egy rendőri ellenőrzés során, 1923- ban „kommunista könyvtárra” bukkantak a városban. Ugyanis a megszűnt „Újvárosi Földművesek és Munkások Egyesülete” az „Újvárosi Olvasóegylet” tulajdonába adta át könyvtárát, amely — a helyi lap tudósítása szerint tele volt a „legveszedelmesebb” kommunista könyvekkel. Megtalálható volt itt a „Kommunista Kiáltvány”, a „Szocializmus és kommunizmus eszméje” mellett számos más kiadvány is. Megdöbbenve írta a Ceglédi Kisgazda Újság: „A kommunizmus gyökeret vert nálunk. Már az 1900-as évek elején marxi kiáltványokat olvastak az újvároson”. A Szociáldemokrata Pártnak már 1919 augusztusában sikerült megalakítania az MSZDP-t, a Kommunisták Magyarországi Pártja csak illegálisan folytathatta tevékenységét. Cegléden már 1919 végén folyt munkásmozgalmi szervezkedés. Ennek bizonyítéka az, hogy a központi pártszerveknek ceglédiek is fizették a párttagsági díjat. Az 1920-as évek közepén sűrűn próbálkozott az SZDP helyi szervezete azzal, hogy népgyűléseket tartson, azonban ezirányú törekvéseit a helyi hatóságok különböző indokokkal megakadályozták. 54
