Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)

I. Agrárszocilaista mozgalom és Cegléd

Bánffy Dezső miniszterelnök levélben fordult a vármegyék főispánjaihoz és az alábbiakat írta:

,,A szocialista mozgalom ez idő szerinti állásáról az egész országban áttekinthető képet óhajtván szerezni, kérem Nagyméltóságodat legyen szíves mielőbb, de feltétlenül még e hónapban előadni, hogy kormányzatára bízott közigazgatási területen járásonként mely név szerinti megjelölt községekben, mely jelszavak alatt, s mily terjedelemben lépett fel a mozgalom eddig.”

Gubody Ferenc az akkori polgármester 1898. február 14-én ezt írta:

„Nagyméltóságú Főispán Ür! 1/1898. biz. sz. rendeletére hivatkozással van szerencsém jelenteni, miszerint a szocialisták mozgalma észlelhető városunkban. Ez legújabban abban nyilvánul, hogy egymást arra igyekeznek rábeszélni, hogy aratási szerződést ne kössenek, vagy csak az általuk közösen megállapítandó szerződés alapján szerződjenek.

A napokban megjelent nálam egy küldöttség és írásba foglalva azon kérelmüket adták elő, hogy a helybeli gazdák küldötteivel hozzam őket össze azon célból, hogy a munkaszerződések feltételeit közösen t. i. a munkadó a munkásokkal állapítsák meg.

A gazdaköröket felkerestem, s értesítettem őket a munkások szándékáról, s mivel arról győződtem meg, hogy a gazdák legnagyobb részben rendben vannak az aratókkal, behívattam a nálam járt szocialistákat és értesítettem őket, hogy a gazdák el vannak látva aratókkal, s így velük tárgyalni nem fognak. Tettem pedig ezt azért, mert a nálam járt szocialisták olyan munkások voltak, kik mint vezetők, izgatok és ha vállalnak is mezei munkát, aratni nem szoktak.”

„Földmívelő” 1906. július 12-i számának „Szervezkedjünk”! című cikke

16