Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
I. Agrárszocilaista mozgalom és Cegléd
„1. .. .a papi birtokok állami kezelés alá vétessenek és azok az összes kincstári birtokokkal 5 holdas parcellákban, utólagos haszonbér fizetése mellett, haszonbérbe adassanak. 2. Minden földbirtokos, kinek 100 hold földjénél több van, azt 5 holdas parcellákba osztva haszonbérbe adni köteleztessék. 3. Az emberi méltósággal és tekintéllyel össze nem egyeztethető embernek embert szolgáló éves, hónapos, hetes cselédviszony megszűntessék, a napszámosmunkára pedig egyelőre 12 órás munkaidő állapíttassák meg... 4. A gyermekmunka eltöröltessék, az általános és ingyenes iskoláztatás hozassák be...” A földosztó határozatot csakúgy, mint a februári ceglédi földműveskongresszus határozatait, át- meg átszőtték reakciós, kispolgári elképzelések. A határozat lényege azonban — a konkrét történelmi tartalom — a nagybirtokok felosztására irányult — s ha korlátozott módon, bérlet formájában kívánta is a nagybirtok kisajátítását, a parasztság forradalmi követelésének alapján állt, s ezért igen nagy hatást gyakorolt a kongresszust követő földmunkás- és parasztmozgalmakra, szerte az országban. Az 1897-es aratósztrájkok nem csupán a földmunkásmozgalom tapasztalatait és eredményeit gazdagították, de leszűrte „tanulságait” a kormány is. Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter 1897. november 27-én a képviselőház elé terjesztette az aratósztrájkok és földmunkásmozgalmak meggátlását célzó hírhedt törvényjavaslatát. A törvény 1898. évi II. törvénycikk néven 1898. márciusában lépett hatályba. Azok az óriási tömegek, amelyeket érintett, igen találóan „rabszolgatörvény ”-nek nevezték. A törvény legfontosabb célkitűzése, hogy az erőszakot törvénnyé emelve, elejét vegye az 1897-es eseményekhez hasonló megmozdulásoknak. E célból elrendelte, hogy a mezőgazdasági munkásokat állandó munkakönyvvel lássák el, továbbá, hogy a mezőgazdasági munkaszerződéseket a községi elöljáróság előtt kell megkötni és aláírni. A törvény jogot adott a munkaadónak arra, hogy szerződéses munkásait a karhatalom igénybevételével vezettethesse elő a munkahelyre, a munkástól pedig megvonta az elővezetés megfellebbezésének jogát. 60 napi elzárást helyezett kilátásba mindazoknak, akik társaikat a munkát illetően befolyásolni akarják, akik álhíreket terjesztenek, pénzt gyűjtenek, vagy összejövetelt tartanak. A törvény a fent felsorolt vétségekre (tehát nemcsak a sztrájkban való részvételre) kiterjesztette a statáriális bíráskodást. A földmunkás- és parasztmozgalmak a ceglédi „földosztó” kongresszus és a „rabszolgatörvény” megjelenése után lehanyatlottak az egész megyében. A mozgalmak központja Szabolcs megyében alakult ki, de a végsőkig fokozott kormányterror és Várkonyi István 1898 tavaszán történt elfogása és bebörtönzése időlegesen a Nyírségben is véget vetett a szegényparasztság harcának. 11
