Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

19. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Irattárában.

20. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a takarékpénztáron kívül több hitelezője is volt.

21. T. azt írja az »Életpályám«-ban, hogy egy »előtte ismeretlen úriember, Garagos János, József-külváros kerületi orvosa« kereste fel s meghívta a búcsú-lakomára. Garagos János, a pesti lakók jegyzéke szerint: sebész és VIII., Tavaszmező-utca 1. sz. a. lakott.

22. A pesti lakók jegyzéke ebből az időből három Mészáros Károlyt említ. Az egyik M. K. vaskereskedö, a IX. kerületben, Soroksári-út 33. sz. a. lakott, amiből arra következtethetünk, hogy ő írta az alkalmi verset.

23. Révész Mihály írja »Táncsics Mihály és kora« c. munkájában, hogy Táncsics veje, Csorba Géza, ügyvéd és a Népszava szerkesztője »nagyon lelkes ember volt. Nemcsak politikai és szociológiai tanulmányokat, harcias vezércikkeket írt, hanem több verset is«. Csorba Táncsicsék Eszter nevű leányát vette feleségül, aki 1881-ben halt meg. Egy kis árva maradt, a Táncsics unoka : Csorba Ida. Csorba Géza többízben írt apósáról a napilapokban, T. halála után is, visszaemlékezéseket. Így 1907 júniusában, az Egyetértésben : »Midőn Komáromban nekem sem sikerült az ügyvédkedésem oly rövid idő alatt — az öregek türelmetlenkedtek -— visszatértünk közösen Budapestre 1879 végén, illetőleg 1880 évi áprilisban. így újra csak vegetálni kellett, de jó egyetértésben és szeretetben éltünk«. Csorba Géza lakása az Üllői-útón — a lak- és címjegyzék szerint — a 23. sz. házban volt.

24. Herman Ottó (1835—1914) a természettudós és etnográfus politikával is foglalkozott és mint publicista is működött. A kitűnő tudós élete végéig nagy érdeklődéssel figyelte a magyar szocialisták munkáját, mellyel leplezetlenül rokonszenvezett.

83