Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
72.000, a másikat 130.000 forinton, ebből azt következtetőm, hogy ha a kormány csupán a felső tudományok anyagi részére ily arányban fordít költségeket, még sokkal nagyobb mérvben kívánja szellemi részét akkép intézni, hogy a korlátok, mik a lélek tevékenységét szűk határok közé szoríták, leromboltatnak : ezen hitben élve, erre építve készítőm tervemet, mely a közoktatásban, köznevelésben mintegy zsinórmértékül szolgáljon; indítványom megbukott, javaslatom nem fogadták el. E szerint kitűnt, hogy semmi szándék nem volt a közoktatást gyökeresen reformálni, szigorú foltozás volt, mit reform gyanánt a kormány közlönyei kürtőitek.« 1871 február 16-án terjesztette a Ház elé idevonatkozó indítványát. Közoktatási és köznevelési reform-javaslata abban csúcsosodik ki, amit ma akarnak és most fognak Magyarországon megteremteni : több iskolát, jó iskolát, az életre nevelő iskolát, jól fizetett, hivatásuk magaslatán álló tanerőket a falusi elemitől kezdve az egyetemekig. Az egyetem elhelyezésére vonatkozóan ezt javasolta : »Buda-pesti egyetemül a Károlykaszárnya2 helyisége jelöltessék ki és rendeztessék be. Ha ez jelenleg nincs is olyképen építve, hogy minden kívánatnak megfelelhetne, de a két legfőbb megkívántató kellék mégis föltalálható benne, ugyanis : az egyesítendő testvér fővárosnak körülbelül közép táján fekszik — és elég tágas valamennyi kart — tehát a műegyetemet is, magában foglalni. De hogy jövőben s minden időben a célnak megfelelhessen, a szervita-térről tekintve, a kaszárnya balfelén levő épületek, a Deák-utcáig — az evangélikus egyház és iskolát is ideértve — már most jelöltessenek ki olyanokid, melyek idővel ki fognak sajáttítatni, tehát az építkezés rajtuk ne engedtessék meg.« A reform-javaslat során először hangzott el a magyar képviselőházban indítvány, mely a munkás fiatalság nevelését követeli. Táncsics »oly intézmény« felállításának szükségét hangoztatta, melyben »a budapesti munkás ifjak nyerhetnének oktatást, kiképeztetést«. Győrffy Gyula3 a javaslat kinyomatása mellett szólalt fel, Zsedényi Ede4 a t. Ház figyelmét arra irányította, hogy a házszabályok értelmében kell határozni, mire Csernátony Lajos5 kijelentette, hogy »ha a házszabályokból ki lehet magyarázni, hogy az indítvány ne. nyomassák ki«, akkor ő arra szavaz, hogy ne nyomassa ki a Ház. A többség Csernátony álláspontján volt és Táncsics, mint annyiszor, ha népi, szociális problémákat vetett fel — most is alulmaradt. A negyvennyolcas pártban sem találta meg a helyét, »Bordács Elek, a gyalog árendás« című munkáját, melyet a földművesek 73
