Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
V. A »Fővárosunk« egy új fővárosban jelent meg, a kiegyezés utáni Budapesten. De az új főváros sem volt Táncsics Mihály fővárosa. Az ő számára az alkotmányos élet visszaállítása nem jelentett semmit, vagy csak nagyon keveset jelentett. Könyvéhez, — amit véleményünk szerint felületesen deklaráltak »röpiratnak« azok, akik eddig futólagosán foglalkoztak vele — utószót is írt. Szükség volt erre, mert amikor a munka nyilvánosságra került, javában folyt az Aldunaparton az építkezés. Táncsics nem akart ebbe belenyugodni. »Az aldunapart eladatása munkába vétetett — írja az utószóban — s rajta az építkezéseket már megkezdték. Ha azonban Pest város jelenlegi választott képviselete és tanácsa a közönség való érdekét jobban felfogná és magában elhatározva jónak látná, hogy a főváros nagyszerűsítése végett az aldunapartnak sétányul kell fennhagyatnia s az abból várandó jövedelmet más úton kell pótolni, mihez valószínűleg az ország is segéllyel járulna : a már megkezdett építkezések félbeszakasztathatnának, mégpedig kárpótlás nélkül az illető tulajdonosra nézve, mert az építkezést megkezdőnek tudnia kellett, hogy a telkek eladatására a megszűnt városi tanács nem volt feljogosítva, azt a város közönsége beleegyezése nélkül eladnia nem volt szabad ; ez vétkes és büntetésre méltó rendkívüli veszedelmes merény vala.« Táncsics a választott városi tanáccsal sincs megelégedve.1 Az új pénzügyi gazdálkodást is bírálja, elítéli : »A mostani már szabad választás útján keletkezett városi tanács vagy elöljáróság a koronázási alkalommal jónak látta állványokat csináltatni, miből 26.000 forintnyi deficit termett ki a város terhére.2 A város terhére? Nem, százszor és még többször is mondom én, hogy ez nem háromolhat a városi közönség terhére. . . De hát ki fizesse? Az én jogérzetem azt mondja, hogy e deficitet fizesse a városi tanács a maga erszényéből, hogy szolgáljon ez intő például arra, miszerint a fővárosi tanács és más községek elöljárói a község jövedelmeit 61
