Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

E pontról tudniillik a fürdő és csarnok előteréről kezdve a pince hátán a császárfürdő mögött nemcsak gyalogok, hanem kocsik számára is sétány készíttessék, a hegyormot lesimítva, a lipótmezei völgyet áthidalva, félkörben a zugliget felé kanyarodva, onnét délre fordulva a Szécsényihegy csúcsáig... E pont lesz az egész földön, hol a beteg, hacsak egy szikrája van még benne az életnek, felgyógyulandana.

Az említett varázspont nagyszerűsége s a főváros levegőjének jósága még az által fokoztatnék, hogy a császárfürdő és Óbuda közt levő városrész végkép eleny észtet vén, annak helyén szép erdő neveltetnék, valamint az e városrész mögött terjedő hegység is mint erdő, azonkívül, hogy a fővárost rendkívül szépítené, hasznot is többet adna, mint a rajta most termő bor : ellenben Óbudának tervszerinti újraépítését kellene eszközölni, hová a császárfürdőből az erdőn át a gyalog vándorlás felséges leendene.«

Ha végigkísérjük Táncsics gondolatmenetét a budai rész, a Vár, Óbuda és a budakörnyéki hegyek egységes városfejlesztési tervében : ismételten döbbenetes jövőbelátását kell csodálnunk! Budapest fürdőváros, Budapest idegenforgalmi-központ, Budapest mint gyógyhely, Budapest, mint a híres magyar borok központi propagandaszerve elevenedik meg Táncsics előtt. Amit ő 1864-ben javasolt, az évek során megvalósult a budai oldalon is. Gondoljunk a Margithídra,16 a Sáros-fürdőből kiépített Gellért-fürdőre,17 a Császár- és Lukácsfürdők modernizálására és az óbudai városszabályozásra! Az, hogy a budai hőforrás-fürdőket az állam gondjaira akarta bízni, nem városellenes elgondolás volt, csupán az a tudat vezérelte, hogy a város koldusszegény és nem áll módjában az építkezés. Különben is ez részletkérdés, mint ahogy annak vehetjük javaslatainak, elgondolásainak, terveinek több vonatkozását. Mindez azonban semmit nem von le a Táncsics-féle városfejlesztési és városszépítési programm összefoglaló nagyvonalúságából. Budapest várostörténete, az eddig napvilágot látott kutatómunkák alapján, több városépítőt, városszépítőt és városfejlesztőt ismer s azokról a múlhatatlan hála jegyében emlékezik meg. Ezek sorába most beiktathatjuk Táncsics Mihályt is, aki üldözöttségében, raboskodása alatt adott igazi, szociális és nemzeti értelemben vett városprogramot.

38