Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
Jegyzet 1. A felirat szövege Budapest Székesfővárosi Levéltárban. Felzet: Mart. 22. 848. Gróf Batthyány Lajos minister elnök urnák. A Sajtó Törvények iránt. Elment 22./n 848. délut 5 órakor. Belső oldalakon : Gróf Batthyány Lajos Minister Elnök úrnak Pozsonyban. Minister-Elnök Űr! Mit e város lakossága a sajtó felszabadításával Martius lóikén dicsőén kivívott, azt a törvényhozás a sajtó törvény javaslatával, mellyet e város követei f. h. 2 ükén költ levelök kíséretében megküldének, tökéletesen lerombolni indul. Ezen törvényjavaslat olly helytelen, hogy ellene városunk minden lakósa azon diadal érzetével szólal fel, mellytől visszalépés többé nem lehet. Midőn tehát ezt Önnek Minister Elnök Ur kinyilatkoztatni kötelességünknek ismerjük, egyszersmind hazafiui bizodalommal kérjük Önt Minister- Elnök Ur : méltóztassék ezen elfogadhatatlan törvényjavaslat visszavételét eszközölni, avval együtt, hogy addig is, mig o nemzetnek valódi képviselői által a szabadság és reform szellemébenmássajtótörvényfoghozatni,ahely tartó-tanácsnak a Sajtó-vétségekre vonatkozólag a hatóságokhoz leküldött ideiglenes rendeleté szolgáljon szabályul, olly módosítással azonban, miszerint a helytartó-tanácsi ideiglenes bíróság helyett a vétségek felett esküttszék ítéljen és hogy a hírlapokra nézve a cautio kiállithatási tekintetében könnyebb, mennyiség tekintetéből pedig sokkal mórséklettebb legyen. Nem akarunk mélyebben az érintett törvényjavaslat birálatába bocsátkozni, osztozván Pest vármegye közgyülésileg megbízott választmányának velünk közlött észrevételeiben és aggodalmában, mellyet a megkereső levelünk átadásával kiküldött követünk s polgártársunk Pulszky Ferenc ur bővebben fog szóval is előterjeszthetni. Minister-Elnök Ur, tisztelt Polgártársunk! Az idő perczei drágák. Intézkedjék Ön, hogy az intézkedés késő ne legyen. Költ Pesten, az 1848 évi Martius 22n tartott városi közgyűlésünkből. Látta : Rottenbiller Alpolgármester«. 2. Pulszky Ferenc (1814—1897), aki a művészetekkel csak az emigráció éveiben kezdett foglalkozni, a forradalom hírére vidékről sietett Pestre. Egyenesen a városházára ment, ahol együtt találta Klauzált, Csányit, Nyári Pált és Rottenbillert, az úgynevezett »közesend-bizottság« tagjait, akik nyomban beválasztották maguk közé. (V. ö. dr. Ferenczy József: Pulszky Ferencz életrajza, Bp. Pozsony. Évszám nélkül.) Pulszky »Életem és Korom« címen írt munkájában (Bp. Kiadja Ráth Mór, 1880.) így írja le pozsonyi küldetését : »A mint Pozsonyba értem rögtön elmentem Battyányihoz, ki maga is átlátta, hogy Szemere hibát követett el törvényjavaslatával, s arról is meggyőződött, hogy az ország nem maradhat hetekig kormány nélkül... Battyányitól Deákhoz mentem, ki már megérkezett volt és szokása szerint személyes befolyásával kiegyenlítette az ellentéteket. ..« Pulszky Kossuthtal is tárgyalt, majd visszaérkezve Pestre, közölte a megnyugtatást, hogy »a sajtótörvény-javaslat visszavétetett és szabadabb elvűvel fog pótoltatni.« 3. Munkások Újsága. (Budapest.) Szcrk. és kiadta Táncsics Mihály. Nyom. Budán, az egyetemi nyomdában, máj. 21-től Táncsics saját betűivel, júl. 16-tól Kozma Vazulnál, decz. 5-től Lukács és társánál. Megjelent hetenként egyszer 8-r. egy ivén, aug. 10-től hetenként kétszer 4-r. fél ivén. Ára fél évre 2 frt, egyes szám 4 kr. p. p. 1848. april 2—szept. 24 = 33 szám, 424 lap, szept. 29—decz. 29 = 26 szám, 108 lap. Szétküldetett belőle decz. végén 538 példány. (V. ö. Szinnyei: Hírlapirodalmunk 1848—49-ben.) 4. Siklós és Békés. Szarvas, Izsák és a bácsmegyei Ó-moravica polgárai is felajánlották Táncsicsnak a mandátumot. 5. Táncsics a legtöbb ügyben »eljárt«, de kevés sikerrel. Talán leghevesebben harcolt Pintér István »Pest szabad királyi városi adófizető lakos és magyar Timár-mester« érdekében, akinek a »Ferencz külvárosban, a Templom mellett, 217-ik szám alatt fekvő háza az 1848 március elejei Duna-áradás következtében megrongálódott. 24
