Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig

(Árpád híd, Árpád-szobor, Árpád Mú­zeum, s az idők során megszűnt Árpád Malom őrzi nevét). A középkor értékes műemlékei: az ócsai templom és pre­montrei kolostorrom, valamint a ráckevei Nagyboldogasszony temp­lom csodálatos együttese. Török kori emlékek alig maradtak. Érdekes ada­lék ebből az időből, hogy a törökök idején Ráckevén 32 vízimalom őrölte a gabonát. A sziget etnikai képe igen érdekes, a kultúrák keveredésének számos em­lékével találkozhatunk. A régi szoká­sokat felidéző ünnepnapok, országos és nemzetközi folklór fesztiválok látvá­nyos turistacsalogató programok. A sziget első szerb telepesei II. Béla király idején (1131-1141) érkez­tek Szigetújfalura a szerb Ilona herceg­nővel, - II. Béla feleségével. Ezt követő­en 1440-ben I. Ulászlótól kapott ki­váltságok alapján települtek be. Ké­PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÓCSAI IRODA: 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 73. Tel.: 29/380-433, 29/380-453 Ügyfélszolgálati rend: hétfő: 12-18 h, szerda: 8-16 h, péntek: 8-12 h Az ócsai körzethez tartozó települések: Ócsa, Alsónémedi, Felsőpakony, Dabas, Hernád, Tatárszentgyörgy, Bugyi, lnárcs, Örkény, Újhartyán, Kakucs, Táborfalva, Pusztavacs, Újlengyel Pásztor idill sőbb 1690-ben, a törökök elől mene­külő hullám gyűrűzött Szentendréig, Budáig, Komáromig. Mai, leginkább megőrzött, etnikai szigetük Lórév - a Duna főága mellett, közel Ráckevéhez. A német etnikum több szigeti települé­sen őrzi hagyományait (Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse, Cse­pel), az alföldi oldalon Dunaharaszti, Taksony, Alsónémedi térségén élnek legnagyobb számban leszármazottaik. A XVIII, század legfényesebb emlé­ke a törökverő Sauoyai Jenő herceg ráckevei kastélya. Pest megye történelmének leghő­sibb korszaka a XIX. század; az 1848-49-es szabadságharc időszaka. Párat­lanul érdekes, s nekünk magyaroknak igencsak kedves művelődéstörténeti emlékhelyünk Dabas. A XVIII, század gazdasági, szellemi fellendülése Dabas, Gyón nemesi családjait igé­nyessé tették a műveltségre. Az udvar­nál, illetve a vármegyeházán sokan kaptak magas hivatalt e vidék szülöttei közül (a Halász család több tagja, Konkoly-Thegék, Sigrayak, Gyóni Géza ...). A három településből összeépült városban barokk, de főleg klasszicista kúriák tucatja emlékeztet erre az időszakra, s a reformeszmék hordozóira. Az 1848-as szabadságharc emlé­keivel találkozhatunk a szigeten és Ráckevén (Ács Károly), Szigetújfalun (Görgey), Petőfi emlékhelyekkel Dömsödön, Kossuth kultuszával Áporkán. A régió déli települése, Örkény Pálóczy-Horváth István emlé­két zárta leginkább szívébe. A XX. században a régió északi övezete a fővárost ellátó kertgazdasági tájjá vált; hasznosítva a XVIII, század­ban betelepült németek, s a később Csepel-szigetre érkező bolgár kerté­szek tapasztalatát. Napjainkban a bu­dapesti lakó-, ipari agglomeráció ala­kítja arculatát. 04 csüpüi.-s^igüm'Oi. a kiskunsági-homokiiáiig

Next

/
Thumbnails
Contents