Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke

A Ráday-kastély PÉCEL Irányítószám: 2119 Körzethívószám: 28 Budapest XVII. kerületével, Rákoscsabával határos. Közúton Budapestről és Isaszeg felől érhető el. A fővárosból a 69-es BKV busszal, va­lamint vonattal percek alatt megköze­líthető. Rendkívül gazdag újkőkori, rézko­ri és bronzkori régészeti leletekben. El­ső okleveles említésének éve: 1338. A XIV-XV. században a Péceliek és Hartyániak birto­ka. A XVI. század végén házasság révén került a Rá­day családhoz. A múlt század végé­től a Kelecsényi családé. A Ráday-kas­tély több lépcső­ben, a XVIII, szá­zad folyamán kap­ta mai formáját. Kiépítése legin­kább Ráday Pál és Gedeon nevéhez fűződik. Az egy­emeletes, U alakú kupolás kastély, homlokzati tornyos templomot 1911- ben jelentősen megújították. Belsejé­nek a közelmúltban történt újrafestése az egykori tagozatokat idézi. Oltárké­pe Páduai Szent Antalt ábrázolja Jézussal. Ismeretlen mestertől szárma­zó jó kvalitású alkotás. A szószék és keresztelőmedence XVIII, századi, igé­nyes munka. A templom bejárata felett látható az I. világháborúban elesett hősök emléktáblája. A templom mel­letti parkban áll a II. világháborúban elesettek hősi emlékműve. A község az Ecseri lakodalmasá­ról, az Állami Népi Együttes feldolgo­zásában és előadásában világhírre emelkedett zenés-táncos produkcióról híres. Ez a néphagyományon ihletett mű látványos, zeneileg hiteles prog­ram. A magyar művelődéstörténet századokra visszatekintő emlékeit, a lakodalom mindig megújuló szertartásának élményét idézi fel. Vőfélytánc, verbunkok, lassú gyer­­tyástánc, csárdás és marsok ötvöződ­nek lenyűgöző kompozícióba. középrészének jellegzetes íves oromfa­lával a XVIII, századi ún. Grassalko­­vich stílus jeles képviselője. Tervezője feltehetőleg Mayerhoffer János volt. Előcsarnokából díszesen faragott, íves korlátú lépcsők indulnak az emeletre. Pillérekkel osztott, földszinti könyvtár­­terme egykor, a ma Pestre került Rá­day könyvtárnak adott otthont. Bolto­zatát valamint a főhomlokzat emeleti helyiségeit részben már feltárt és kon­zervált díszítő festés borítja. Festése túlnyomó részét Scherwitz Mátyás al­kotta. A kastélyt a márványistállóval a háborúban elpusztult ún. képesház kapcsolta össze. AII. világháború utá­ni felújítás óta a MÁV kórház kihelye­zett részlege működik benne. A kastély kertjéből adományozott telken álló református templomot. 1870-ben szentelték fel. A településen több, a XIX. század folyamán épült, azóta részben átalakított, egykori kú­ria és kastély látható (iskola, művelő­dési ház, gimnázium). A vasúton túli villanegyed a század elején épült. Számos korabeli villa őrzi még a szecessziós formavilágot. Pécel szülötte Szemere Pál (1785- 1861) költő, esztéta, Kazinczy irodalmi körének tagja. Kölcseyvel együtt ő írta a nyelvújítást támadó Mondolatra a Feleletet. 00 l'y|:!CjY:!l MÜ/OVAiíOSOK :'i-S A l’ÁPIÓ VIO:-!Ci

Next

/
Thumbnails
Contents