Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
nemesi vármegye elmenekülésével minden közigazgatási és joghatósági ügyüket saját maguk intézték. Némely ügyekben a két szomszédos mezővárossal (Cegléd, Kecskemét) együtt ítélkezett, ami a “Három uáros törvényszéke“ néven vált ismertté. A mezővárosi fejlődést jelzik a XVI. és XVII. században sorra megalakuló céhek (szappanosok, gyertyakészítők, szabók, stb.). A kuruc háborúk újabb megpróbáltatásokat jelentettek a városnak. A Rákóczi-párti mezővárost a császári, de a kuruc hadak is többször megszállták, azokat élelemmel, ruhával, pénzzel kellett ellátni. A mezőváros autonómiájának kibontakozását - a polgári fejlődés csíráit is magában hordozó - vallási ideológia, a rohamosan terjedő reformáció is nagyban segítette. Már az 1550-es években megszervezték a református középfokú iskolát, amely ötödfélszázada folyamatosan működik. A református tanítóképzőt 1839-ben alapították. A XVIII, században Nagykőrös földesurai megkísérelték jobbágysorba süllyeszteni a szabad mezővárosi paraszti közösséget. A város azonban ügyes politikával és nem kevés pénzzel megváltotta vagy megvette a földesúri birtokokat SS sikeresen megőrizte önrendelkezését. A város népe nagy lelkesedéssel rogadta az 1848-as forradalmat. Polgárai közül 1500-an honvédként és lemzetőrként részt vettek a szabadságiarc legtöbb csatájában. Kossuth Lajos - Ceglédtől Szegedig végigjárt - oborzóútja alkalmával 1848. szep;ember 25-én érkezett Nagykőrösre ;s mondott nagy hatású beszédet. \ városban szervezték a Károlyi és Hunyadi huszárezredeket. A forradaom és a szabadságharc után a város gimnáziumát 12 tanerős főgimnáziummá fejlesztették. Falai közt tanított \rany János (1851-1860) és még hat ikadémikus társa (Szász Károly, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szigeti Warga János, Tömöri Anasztáz). A XIX. század második felében kibontakozó kapitalista fejlődés a város gazdaságában a környék zöldség- és gyümölcstermelésére épült. 1896-ban kezdte meg működését a Gschwindt-féle szeszgyár, mely később konzervipari termékeivel lett világhírű. Az Arany János Múzeum (Ceglédi u. 19.) gazdag néprajzi, történeti és irodalmi (Arany János) anyagával az egykori huszárlaktanya klasszicista stílusú épületében található. Az épület háborúban elpusztult szárnyát a közelmúltban építették újra.Történeti Nemzeti Emlékhely. Az 1928-ban alapított múzeum legfontosabb része az irodalomtörténeti és a - több ezer tételből álló - néprajzi, régészeti emlékeket bemutató gyűjtemény. De látható itt a nagykőrösi céhek emlékanyaga is. A nagy magyar írók, költők kéziratait, dokumentációs anyagait őrző 20 ezer kötetes könyvtára is becses érték. Állandó kiállításai: Hej, Nagykőrös híres város...! és a Fejfák a Duna - Tisza közén c. protestáns sírjeleket bemutató tárlat. Látogatható: április 1 - szeptember 30-ig 10-18 óráig, október 1 - március 31-ig 9-16 óráig. Tel.: (53) 350-810 Az épület előtt állították fel a millecentenárium alkalmával - 1996. augusztus 20-án-a Bor-Kalán-szobrot és Arany János Arany János Múzeum, előtte a “Nagy tanári kar“ -Varga Imre alkotása Oül.-ps-sr IVIÜGYÜI MÜ/.OVArtOSOK ÜS A l'APIO VIOÜIO:Hi
