Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
KŐCSER lrányítószám: 2755 Körzethívószám: 53 Nagykőrös, Tiszakécske, Szolnok :s Kőröstetétlen felől egyaránt eljuthaunk közúton Kocsérra, amely a tatárárás után keletkezett kun települések igyike. Területe a történelmileg kialakult íiskunsághoz tartozott. Okleveles első mlítése 1488-ból való, a Budai Kápalan egy birtokperes iratában. A XV. zázadban már templomos hely, a örök időben elpusztult, valószínűleg 596-ban. 1702-ben 1. Lipót császár területet eladta a Német Lovagrendiek, ami erősen jogsértő cselekedet olt. Ezáltal a szabad jászok és kunok öldesúri hatalom alá kerültek. A jászunok elhatározták földjük visszaváárlását, amit 1745-re meg is valósí- Dttak. 276 jászapáti család adta össze 30.000 forintot, amelybe a saját és a ét kun puszta, Kocsér és Kömpöc isszavásárlása került. Ettől kezdve a erület 1877-ig Jászapátihoz tartozott. L XIX. században a szórvány tanyaviigból álló község 1877-ben vált őnálává. A községháza előtti parkban álló emlékműegyüttes a két világháború és 1956 hősi halottainak mementója. A Dósa család kúriájából kialakított óvoda a Kossuth utcában áll. Az 1910- es évek elején épült az “CJrbán féle“ vendéglő. A Kutyakaparó Csárda, mely a Kocsér, Kara, letétien pusztáin élő pásztorokat szolgálta már a XVIII, században. Az utóbbi ma is működő kocsma, látogatott emlékhely. A katolikus temetőben a XVII. században még álló, gótikus templom maradványait tekinthetjük meg. A község határában lévő - 930 hektáros - szikes, alföldi legelő természetvédelmi terület; madárvilága és növényvilága ritkaság számba megy. A Vadászháznál koronglövő pálya segíti a vadászok felkészülését. Cegléd és Kőröstetétlen között fekszik Törtei. A község központjában XIX. század közepén épült klasszicista stílusú római katolikus templom található, amelyet azóta többször átépítettek. Utoljára 1930-ban, amikor a lóherealakú új szentélyrész is épült. Nepomuki Szent Jánost ábrázoló főoltárképe 1935-ben készült. A szikes puszták jellegzetes madara a bíbic. Alföldi pipacsmező CSEMO lrányítószám: 2713 Körzethívószám: 53 Közúton érhetjük el Cegléd vagy lagykőrös felől, illetve az M5-ös autóáráról a lajosmizsei csomópontból. 1952-ben vált önálló településsé, a orábban Nagykőröshöz és Ceglédhez irtózó területen. A Ceglédből kivált :sz szőlőkultúrájáról volt nevezetes, telepítés az Ungvári család nevéhez íződik. A családnak Cegléden és ödöllőn volt jelentős birtoka, európai írű faiskolája. Külterülete erdővel orított, jó kirándulóhely. A lakosság 0%-a 1990-ben még a település ínyás részén lakott. OÜI.-PÜSl- iVI::(jY::I MÜXOVAHOSOK ÜS A l'ÁNIÓ VlOfrO: /3
