Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
y.wm A). ff.t if f f 'iJ f/ft'/t 7 /; I Ar• n$r.)/r/srZ ' • //•? JfaxArsA mrr/\ //'f/Z/A/A /r//,rZ. Kossuth ereklye a ceglédi múzeumban A Kossuth-erkély az egykori, pozsonyi Zöldfa vendégfogadó (eredeti nevén: Hotel Zum grünen Baum) kőerkélye volt, amelyről Kossuth bejelentette, hogy a király szentesítette a márciusi törvényeket és bemutatta Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterelnökét. A református nagytemplom kertjében láthatjuk a Kossuth-erkélyt, melyet mai, új helyére, felújítva, a millecentenárium évében, szeptember 21-én helyezték el. A városközpont virágos tereivel egységes és harmonikus képet őrzött meg a város múltjából annak ellenére, hogy peremterületét az 1970-80-as évek tömeges lakásépítése jelentősen megváltoztatta. Igen üde színfoltja a városnak a Vasútállomást a történelmi maggal összekötő Rákóczi út mentén található park, az egykori, Cegléd életében jelentős szerepet betöltő polgármesterről elnevezett Gubody kert. A parkban szökőkút áll, a régi szobrokat felújították és újakat állítottak a millecentenárium tiszteletére. A park új létesítményei szintén 1996-ban kerültek felállításra - a szentegyházai mesteremberek által készített, szépen faragott székelykapu, rajta a tiszteletet ébresztő felirat: “Csak tiszta szándék vezesse utad”, valamint az öt székelyföldi testvérváros és Cegléd kopjafája. A főút mentén a Kossuth Lajos Gimnázium szecessziós épülete magasodik, a másik oldalon pedig a Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola. Ennek előzménye volt a XIX. sz. közepén a Török János által szervezett Gazdaképző Intézet, a Szőkehalmi-kúria, amelynek épületét Hild József tervezte - a város határában, a Törteli út mentén ma is áll. A Városi Sportcsarnokban nemzetközi mérkőzéseket és találkozókat rendeznek. A Rákóczi út 33. sz. alatti termálfürdő jódos hévize kúrákra, a strand szórakozásra és sportra kiválóan alkalmas. Tel.: 53/310-532. A város fásítása mindig fontos volt a településen. A ceglédi újság 1888- ban a következőket írta: “... majd minden tavasszal ültetnek ide-oda fát, s pótolják, ahol kivesz...”. Ennek a fásítási buzgalomnak köszönhető, hogy 1982-ben a város területén található 806 fa védetté nyilvánításáról intézkedhettek. Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülő részen a Duna-Tisza közre jellemző szikes tavak, mocsarak, időszakos vízborítású szikes legelők maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat őriz. Meg kell említeni a legelők őszi színeit meghatározó sziki őszirózsa, a magyar sóvirág populációit és a pókbangót. A vidék a parti madárfajok kedvelt költő- és vonulóhelye. Gyakori a bíbic, a nagy goda, a piroslábú cankó, de legnagyobb attrakció a madarászok körében a gulipán és a gólyatöcs rendszeres megjelenése. ü:3 0::l.-P:!Sr MÜGYÜI iVIÜ/OVAiíOSOK ÜS A l'APIO VIOÜIC!
