Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
található. A gyertyán mai alföldi előfordulása vegetációtörténeti szempontból érdekes, meglehetősen ritka. A csévharaszti ősborókás országos jelentőségű védett terület. A csévharaszti meszes homokbuckákon tenyésző tipikusan alföldi nyárasborókás; 1940-ben nyilvánították védetté. Ez a terület mindig klasszikus helye volt a botanikai kutatásoknak. Kitaibel Pál itt fedezte fel és ennek alapján írta le a lilapiros virágú tartósszegfűt. A nagykőrösi születésű Bállá Károly - az MTA tagja - volt az, aki a futóhomokot erdőtelepítéssel megkötötte az előző évszázadban. A mai erdő léte az ő munkásságának érdeme. A terület 1967 óta a Nemzetközi Biológiai Program egyik hazai mintaterülete. Megközelíthető a Petőfi út 122. sz.-tól balra lévő dűlőúton - a piros jelzést követve. Szabadon látogatható, de a növények és állatok jelentős része védett. ALBERTIRSA ALBERTI-IRSÁ irányítószám: 2730 Körzethívószám: 29 A régi 4. sz. főközlekedési útvonal áthalad rajta, de a főút mai nyomvonala már elkerüli, arról bekötőút vezet a településre. Vonattal is kényelmesen megközelíthetjük. Két, egykor különálló településből, Albertiből és Irsából jött létre. Irsát már 1368-ban említi oklevél. A falu 1597-ben elpusztult. A török hódoltság után, 1700-ban kezdődik újratelepítése, - ekkor érkeztek meg az evangélikus szlovák családok. A XVIII, században a Szeleckycsalád, később az Almássy-,majd a Szapáry-család a legnagyobb birtokosa Albertinek - Irsát sokáig az Irsayak birtokolják. 1908-ban a két település iparosai már egységes ipartestületet alkottak, az egyesülésre hivatalosan 1950-ben került sor. Az egykor hatalmas parkban álló Cl alakú Szapáry-kastélyból ma már csak a díszes kovácsoltvas kapuzat és kerítés áll. A XIX. századi klasszicista kastély többször átépített maradványát a 80-as évek végén bontották le. A közeli katolikus temetőben áll a romantikus stílusú egykori Szapárykápolna, amelyet Ybl Miklós tervezett. A főút látványát az 1778-ban épült evangélikus templom uralja. Főhomlokzata és tornya gazdagon tagozott kialakítású. Boltozatos belsejében klasszicista oltár látható. A szomszédos papiakban született Tessedik Sámuel a híres botanikus, amelyet emléktábla örökít meg. Az irsai településrészen áll az űrünk színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus templom (Köztársaság tér), amely a XVIII, század közepén épült, majd a XIX. században folyamatosan, többször bővítették. A síkmennyezetes belsőben ismeretlen mestertől származó oltárkép (Krisztus színeváltozása) látható 1746-ból. A templomkertbe helyezték át a XVIII, századi Nepomuki Szent János szobrot. Említésre méltó a XIX. századi klasszicista zsinagóga. A Faluház (Tó u. 9.) a letűnt korok életét, főként a XVIII, században ide telepedett szlovákok mindennapjait mutatja be, valamint nevezetes szülöttjének Tessedik Sámuelnek (1742-1820) emlékeit. Nyitva tartásáról információ a Művelődési Otthon (29) 370-713 telefonszámán kapható. Az Állami Zeneiskola mai épülete egykor Irsay András udvarháza, a községháza épülete pedig Irsay Károly kúriája volt. Kirándulóhely és természetvédelmi terület a község határában a Dolina-dűlő, a Hársas-dűlő, és a halastó. Tarka sáfrány A Szapáry-kápolna ü:';i..p:isr MÜOY:;i MÜ/OVArtOSOK A i'APIO VIOÜIC: 83
