Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
VÁCSZENTLÁSZLÓ Irányítószám: 2115 Körzethívószám: 28 A Gödöllőt Zsámbokkal összekötő közúton érhetjük el. Területéről vaskori régészeti leletek kerültek elő. Első okleveles említése egy nádori ítéletből való, mely 1394- ben kelt. (Későbbi birtokosai: Zsigmond király, Rozgonyiak, Báthoryak, Esterházyak - 1860-ig.) A török hódoltság idejében lakott település, a tizenötéves háborúban (1593-1606) elpusztult. 1689-től népesült be újra. VALKÓ Irányítószám: 2114 Körzethívószám: 28 A királyi vadászterületről híres Valkó közúton Gödöllő, Tura és Zsámbok felől közelíthető meg. A község honfoglalás előtti múltját az ásatásokból előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő leletek tanúsítják. E tájra 3500 évvel ezelőtt települt először ember. Csiszolt kőkorszaki, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata tárgyak kerültek felszínre az ásatások során. A Csörsz-árok egy szakasza is itt húzódik. A 111. század második felében hunok uralták a területet, majd Attila halála után a longobárdok, utánuk pedig az avarok szállták meg. A mai település kialakulása a XII. századra tehető. A birtok a XVIII, században Esterházy és Stahremberg tulajdon. A Pénzügyminisztérium 1867-ben megvásárolta - a ZSÁMBOK Irányítószám: 2116 Körzethívószám: 28 A Gödöllőtől délkeletre fekvő települést legkönnyebben Gödöllőről, valamint a 31-es út felől érhetjük el, - a sülysápi elágazásnál. Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma a mai község területén kívül volt. A mai templom alapkövének letételére 1743-ban került sor, tornyát viszont csak 1838-ban építették. A templomot 1867-ben és 1912-ben megújították, az eredeti barokk épületre már csak a bejárati kapu emlékeztet. A homlokzatból kilépő tornyon figyelhetjük meg a régi barokk kaput. Nepomuki Szent János 1777-ben készült szobra a templomkertben áll. Grassalkovich uradalomhoz - a vácszentlászlói és galgahévízi birtokokkal együtt, s az egészet I. Ferenc Józsefnek adományozták koronázási ajándékul. Erdeiben királyok (Ferenc József, Rudolf trónörökös, Ferdinánd nagyherceg, Albert szász király, Lipót bajor herceg) hódoltak a vadászatnak. Római katolikus templomát (Rákóczi u.) Szent Mihály tiszteletére szentelték 1728-ban; a középkori templom helyén épült. A jelenlegi templom 1816-1820 között épült, tornyát 1834- ben emelték: a templomot 1903-ban felújították. A homlokzati középtorony egyszerű kialakítású, a hajó falai teljesen dísztelenek. Belül páros lizénákkal tagolt falpillérek tartják a csehsüveg boltozatot. Gazdagon díszített főpárkánya van. Nepomuki Szent János szobrát a gödöllői út mentén láthatjuk, - 1789- ből való. A területén lévő Tófölde-dűlőben szarmata sírokat tártak fel. Nevét Tambok, Sambok formában 1380- ban, 1452-ben említik oklevelek. Az élő néphagyományok, szólások, dalok, a ma is virágzó szép népviselet jellemzi a községet. A zsámboki Faluházban színes program a lakodalmas DUNA l ói. A (1AI.OA l'ÓO, OÖOÖU.Ö VIOÍK^ M
