Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
közúton (11 km földút) járhatjuk be e természetvédelmi területekben gazdag vidéket, eljuthatunk az ország földrajzi középpontjára Pusztavacsra. A kerékpártúra hossza az albertirsai vasútállomástól a monori vasútállomásig 44 km. Aszód - Galgamácsa - Váchartyán -Vácrátót - Fót - Dunakeszi. Látnivalókban gazdag, számottevő szintemelkedés nélküli gyérforgalmú közúton 55 km-es túrát tehetünk. Múzeumokat, műemlékeket a Vácrátóti Arborétumot tekinthetjük meg változatos, szép tájon biciklizve. Budapest felől Aszódig vonattal érdemes kimenni, visszafelé pedig a forgalmas budapesti Fóti út helyett Dunakesziről a sűrűn közlekedő vonattal érkezni. A KERÉKPÁROZÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL PEST MEGYÉBEN: A megye területe, különös tekintettel a Duna völgyére és az enyhe domborzatú alföldi tájra igen alkalmas kerékpártúrák szervezésére. Sajnos a Duna-völgyi kerékpárút kiépítése csak szakaszos (Budapest - Szentendre, Leányfalu, Visegrád, Nagymaros, Vác rendelkezik kiépített kerékpárút szakaszokkal). A kerékpártúrák így elsősorban a kisebb forgalmú közutakon, a vízügyi szervezetek, erdészetek üzemi útjain “megtűrt lehetőségként” tervezhetők. A túrautak tervezésénél célszerű figyelembe venni a vonat, HÉV, illetve révhajó, komp szállítási lehetőségeket. Utóbbi esetben kiválthatók a nagy forgalmú, balesetveszélyes főközlekedési utak. Abban az esetben, ha erdészeti, vízügyi, mezőgazdasági üzemi utakat veszünk igénybe, maximálisan figyeljünk a higiéniára (ne szemeteljünk), ne térjünk le az útról károsítva a közvetlen környezetet. így elkerülhetők a tulajdonosok esetenként indokolt aggályai. •'OiMÁCIÓK VÍZITÚRÁK A Duna Európa második legnagyobb folyója, amely nyolc országon halad keresztül. A hazai szakasza 417 km, ebből 122 km érinti Pest megye területét. A főágon kívül Budapest felett a Szentendrei-Duna, alatta pedig a Ráckevei ISoroksáril-Duna öleli körül a Szentendrei- és, a Csepel-szigetet. Ez utóbbiból Dunaharasztinál ágazik ki a Duna - Tisza Csatorna, amely ugyancsak alkalmas vízitúrázásra. A Duna a dömös-nagymarosi kanyart elhagyva síkvidékre lép, a meder átlagos esése már csak 6 cm/km. A víz átlagos sebessége 4,3-3,6 km/óra, a meder átlagos szélessége 300-600 m és a víz átlagos mélysége 2-5 m. A Duna nagy vízgyűjtő területe miatt vízjátéka igen nagy, 8-9 m között változik. Tipikus tavaszi áradás a “zöldár“, amikor az esőzések egybeesnek az Alpok hóolvadásával. Ez általában május-június hónapokban 5-6 m-es vízállással vonul le. Vigyázat! A tapasztalatlan parti sátorozókat egy váratlanul érkező árhullám meglepetésként is érheti. A Duna az Ipoly torkolatánál, Szobnál az 1708,2 fkm.-nél lép a megye területére és a keleti főirányt követve áthalad a Dunakanyar páratlan szépségű hegykoszorúján. Vác térségében déli irányba fordul, s Budapesten áthaladva a Ráckevei /Soroksári/-Duna Tassi torkolatánál, az 1586,0 fkm.nél hagyja el a megyét. A Duna nemzetközi hajóút, a nagy hajók minden fajtája közlekedik rajta. A sportcélú hajók jelenleg Komáromnál léphetnek át Szlovákiából Magyarországra, s Szobig a jobb part mellett kell haladniuk. Szobtól lefelé mindkét part Magyarország területe, így mindkét parton ki lehet kötni. A medret számos kőszórás, gát, sarkantyú szabályozza, melyekre veszélyességük miatt figyelnünk kell. A vízitúrázást ma már sok szolgáltatás segíti. így az evezők a motorcsónakosok és jachton érkezők számos kikötőt, csónakházat, jachtklubot, kempinget és más létesítményt találnak. Az egész Duna szakaszon megengedett a sporthajózás. /természetesen a víziközlekedési
