Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Budapest, ahol az utak találkoznak

kegytárgyai közül való. XVII. századi munka a Fekete Madonna. Ez egy ébenfából faragott szobrocska, mely a híres lorettói kegyszobor hű másolata.

Amint a Mátyás-templom kőcsipkés új menyasszonyi ruhája a múlt század végén elkészült, azonnal hozzáláttak a környék rendezéséhez is. A századfordulóra a régi, szürkefalú, ormótlan erőd, a Halászbástya helyén, - nevét a középkori szokás szerint védelmére kirendelt budai céhről kapta - új Halászbástya épült, Schulek Frigyes tervei alapján. Akkor idegenforgalmi attrakció volt, de a mai budapesti városképben is meghatározó jelentőségű. “üdvarának” közepén a magyar államalapító, Szent István király 1906-ban avatott impozáns lovasszobra áll (Stróbl Alajos alkotása). A Halászbástya márványból rakott főlépcsőjén lefelé sétálva közelítünk a Hunyadi János úthoz, amelyen majd újra felfelé indulunk. Öt perc az út innen a Vízikapuig. Azon át újra a Várba lépünk. Előttünk a Dísz tér, balra a Színház utca, a végénél a Sikló felső állomása. Újabb öt perc, és a palotaszárny díszkapujánál állunk. Az ősi magyar totemállat, a büszke turulmadár szobra, - karmaiban a vitézség kardjával - rebbenve pihen a pazar kovácsoltvas kapuzat kerítése felett. Őrhelyén túl már a királyi rezidencia.

A Vár(palota) története a XIV. század közepén kezdődik. Az olasz Anjouházból elszármazott magyar királyok szemelték ki maguknak palotaépítésre a Várhegyet. Azok az épületszárnyak, amelyeket most bejárhatunk, nem sok rokonságot mutatnak középkori előzményeikkel. Ferenc József és a Habsburg főhercegek rezidenciáját a századforduló legkiválóbb magyar mesterei alakították ki. A második világháború pusztító csapásait leginkább talán a Királyi Vár szenvedte meg. Teljesen kiégett; megsemmisültek a

w) SUDANSr, a:lói. a/ u ia;< i'alalko/mak

reprezentatív termek, - a királyi lakosztályok, a bálterem, a trónterem - a pazar berendezés. A helyreállítás - jóllehet egyszerűsített formában - időközben megtörtént. Méltóságát így is őrzi Budának büszke vára, amelynek története az 1300-as évek közepén kezdődik.

Luxemburgi Zsigmond magyai király és német-római császár nevéhez fűződik a palota első nagyobb szabású átépítése. A plató déli csücskétől északabbra kerül át az épületegyüttes súlypontja; egy pazar, lovagtermes új szárnnyal, az úgynevezett Friss Palotával gazdagodva.

Zsigmond-kori az a félszáz gótikus szoborlelet, amelyek vélhetően Nagy Lajos palotáját díszítették, s amelyekei századunk hetvenes éveiben talált mec Zolnay László régész. Egy egész szoborgaléria a XIV. század Magyarországáról! A Budapesti Történeti Múzeum különtermében a töredékeket állandó kiállításon is bemutatják.

Corvin Mátyás, már ezt a Zsig mondféle palotát varázsolta át a magé ízlése szerint pazarló gazdagsággal Ekkor alakult ki a Várhegy keleti lejtő jét azóta is uraló várkert zöld foltja Mátyás idejében még pompás dísz kertnek láthatták. Ebből a pompábó is csak annyi maradt meg, amennyit c föld jótékonyan megőrzött: romok é: töredékek. A török uralom százötver éve, után Mária Terézia korában fog nak hozzá a Várpalota újjáépítéséhez Egy nagy “ü” betű formáját rajzoljál most már a szárnyak; nyitott oldalé val nyugat felé fordulót. S következil az utolsó nagy építési periódus, < nagyjából száz évvel ezelőtt kezdődő Ekkor zárul be a déli udvar, illetve szü letik meg a támfalra telepített nyugat szárny, valamint a díszkapu is, ame lyen most már beléphetünk. Gazdar díszű lépcsősoron ereszkedünk alá < főépület előtti térre. A mélybe szakadc