Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
szakasza járható és látogatható, ahol a Panoptikum vérfagyasztó mutatványai is segítenek megidézni a középkor századait. Ha aztán újra az áldott napfény s égbolt alatt járva folytatjuk majd az utat, laza sétát ajánlunk, be-bekukkantva az udvarokra. Megcsodálható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze, egy szűk “gyilokátjáró” sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. (A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi.) A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája; 1745-től működött itt az Arany Sashoz cégérezett gyógyszertár. Helyiségeiben rendezték be a Patikamúzeumot. A ház homlokzatának fülkéjében Kouács Margitnak, a híres keramikusnak gyönyörű Madonna szobra. Tovább sétálva az Úri utcán megnézhetjük még a Veszprémi-ház (Úri utca 38.) udvarának déli falánál a hétszázötven esztendős, csúcsíves ülőfülkéket, az Úri utca 41. mögött a Dárda közben álló XV. századi fal- és kapumaradványt, amely a Várnegyed legrégibb épített emléke. A Hadik-ház 1720 körül épült, gyönyörű barokk magánpalota. így jutunk lassan el a hosszú utca északi végéhez, ahol egy egész épületnegyed monstruma terpeszkedik: a 49. szám alatti együttes. Buda visszavívása után a klarissza apácák és a ferences szerzetesek építették meg ezen a területen kolostoraikat, templomaikat. A rendek feloszlatása után, az 1780-as évek végén kormányhivatalok költöztek be az épületekbe. 1784-ben, a hivatallá alakítás programjának keretében, épült meg - Országház utcai (28. szám) bejárattal - a budai Országháza. Főleg lépcsőházának és dísztermének gazdag - copf stílusú - belsőépítészeti megoldásai érdemelnek figyelmet. Ma a Magyar Tudományos Akadémia használja. A Mária-Magdolna-templom számozása szerint (55.) még az Úri utcához tartozik, de oldalfala már a Kapisztrán térrel határos. 1496-ban már itt magasodott óriás felkiáltójelként. A korábbi századokban is templom állott a telken; az, amelyet az observans ferenceseknek adományozott IV. Béla magyar király 1274 körül. A késő középkori utód a második világháborúban rokkant meg. Hajójának helyén ezután rendezték be a romkertet, amely a templom különböző építési periódusainak kőemlékeit mutatja be; a hajó egyik ablakának rekonstrukciója segítségével foglalva keretbe a képet. A középkorban a polgárnegyed piaca volt a tér, ahová megérkeztünk. Északnyugati szegleténél újabb terebélyes épülettömb, a valamikor Nándorkaszárnya áll őrt. Már az ezerhétszázas években felépültek egyes részletei, aztán a XIX. században háromszor is tovább bővítették, alakítgatták. Puritán klasszicizmus jellemzi mai karakterét, a várfal feletti sétány felől nyíló főbejárata előtt történelmi ágyuk koszorúja fénylik-feketéllik. Az épületben működik ugyanis a hadi emlékek múzeuma és a hadtudományok levéltára. Túl a várfal mellvédjén, nyugat, északnyugatra pazar díszletként tárul ki előttünk a jobb parti városrészt védőn átölelő hegyek zöldben fürdő koszorúja. A János-hegytől balra sorakoznak a Széchenyi-hegy, majd a Palotarészlet címerrel Szökőkút a déli palota udvarában (Borsos Miklós alkotása) ÜUOAPÜS f, A! 101. :\A U l'A!< l’ALÁl.KORIAK 1/
