Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Vác és a Börzsöny vidéke
írásos emlék 1261-ből való. A falu neve ekkor fordul elő, Lethkes alakban. Lakosai ekkor zömmel hajósok és szekérfuvarosok voltak, különböző kiváltságokat élvezve. A község első plébániatemplomáról 1464-ben tesznek először említést az okiratok, de ez az épület az évek során teljesen tönkrement. A település közepén álló mai, klasszicista stílusú, Krisztus mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus templom 1811-ben épült. Az oltár mellett látható barokk Madonna-szobor 1700 körül készült, s a törökök fölötti győzelmet IPOLYTÖLGYES lrányítószám: 2633 Körzethívószám: 27 Szob felől az Ipoly völgyében, a Parassapusztáig vezető közúton érhető el a Letkés és Vámosmikola között fekvő község. Az Ipolytölgyesen végzett ásatások tanúsága szerint a település története a VIII-IX. századig vezethető vissza. A lelőhelyek az Ipoly partján, az ártérből kiemelkedő dombokon találhatók. Első alkalommal 1225-ben említették a települést oklevelek. A széles Fő utca végén fogad minket a Szentlélek tiszteletére szentelt NAGYBÖRZSÖNY DEUTSCH PILSEN lrányítószám: 2634 Körzethívószám: 27 Ezt a kedves, dombok közt megbúvó falut szintén a Szobról Parassapusztáig vezető közúton érhetjük el, az Ipolytölgyes és Vámosmikola között leágazó bekötőúton. A település történetének első írott nyoma egy 1138-ban kelt oklevél. Mai nevét 1908 óta használja. A település határában nemesfém bányászat folyt, melynek emlékei Hagyírtáspusztán, jelképezi. A templom kertjében található barokk Immaculata-szobor 1707- ből való. A táj szépsége, a hely hangulata, a falu igazi, még romlatlan íze, a levegő zamata nem hagy hiányérzetet a községet meglátogató, más vidékről érkező utazóban. A kis települést körülölelik a szelíden magasba futó hegyek, a lankás lejtők, a csörgedező patakokkal átszelt völgyek, s az Ipoly kényelmesen folyó, ezüstösen csillogó keskeny sávja. Letkés községnek minden évszakban megvan a maga varázsa. római katolikus templom. A jelenlegi barokk bejárat a templom keleti oldalán van. Eredeti szentélye, legújabb kutatások szerint részben a középkori torony felé esik. A belső egyszerű, csehsüveg boltozatos. A templomkertbe helyezték át a XVIII, századi Nepomuki Szent János szobrot. A Petőfi utca 47. sz. alatti ház kertjében 1814- ben készült Szent Vendel-szobor áll. Az Ipoly völgye itt a legszélesebb. A falu határának folyóparti része a természetkedvelők számára nagyszerű kirándulóhely, mely pihenésre, sportolásra egyaránt alkalmas. Bánya-pusztán, a Kovács- és Kurucpatak mentén láthatók. Az ércbányászatot először 1312-ben kelt oklevél említi. A XV. században telepített ide Zsigmond király német mestereket. Hozzáértésük következtében az aranyon kívül rezet, ként és vasércet is felszínre hoztak a bányákból. A XVIII, században kimerültek a lelőhelyek. A község képe ma is a középkori bányavárosra emlékeztet. A “város” szó használata indokolt, mert a település 1526 előtt Hont vármegye települési névjegyzékében városként szerepelt. VÁC ÜS A SOiUSOiMY VIÜÜK
