Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
A Gödöllői Művésztelep textíliái a Városi Múzeum kiállításán GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM Gödöllő, Szabadság tér 5. Tel: 28/310-163 Nyitva tartás: 10-18-ig. Hétfőn zárva. Belépőjegy: 100 Ft. Diákoknak, nyugdíjasoknak: 50 Ft. Állandó kiállítások:- Erzsébet királyné emlékszoba- A gödöllői műoésztelep (1901-1920)- Gödöllő helytörténete- Óceánia világa - Ignácz Ferenc gyűjteménye- Zsivajgó természet XVIII, század közepén nyerte el. Grassalkovich Antal új lakóhelyeként felépíttette a kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott és vendégfogadóvá alakíttatta. Az épület fogadóként működött akkor is, amikor megnyitották benne a település első gyógyszertárát. amelyet a kapucinusoktól telepítettek át ide 1814-ben, Besnyőről. Később az épület Erzsébet királyné Szállodaként volt ismert. Az épületben volt a Kaszinó is, az emeleten színielőadások és bálok rendezésére alkalmas teremmel. Később iskola lett, amely 1988-ig működött az épületben. Az iskolában szervezték meg 1972-ben azt az emlékszobát, amelyet 1978-ra helytörténeti gyűjteménnyé fejlesztettek. A gyűjtemény fejlődése 1988-ban vált teljessé, amikor az iskola kiköltözött és az épület teljes egészében immár a Városi Múzeumé lett. Állandó kiállításai: A gödöllői művésztelep (1901- 1920), Erzsébet királyné emlékszoba, Zsivajgó természet, Óceánia világa. Látogatható: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. Tel.: (28) 310-163 Az I. világháborús emlékmű (Szabadság tér) Siklódy Lőrinc alkotása, 1931-ben leplezték le. A Mária-oszlop (Szabadság tér) Szeplőtelen fogantatás (Immaculata) néven ismert. A szoboregyüttes 1749- ben készült el. Az áttört mintájú kőkorláttal övezett csigás talapzat jellegzetessége a négy dombormű, amelyek Mária és Erzsébet találkozását, az angyali üdvözletét, Mária bemutatását a templomban és Mária mennybemenetelét ábrázolják. A talapzat négy sarkán Szent Teréz, Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus alakja látható. A szoboregyüttes Martin Vögerl osztrák mester munkája. Szent Imre herceg szobra (Szabadság tér) Ludvig Krausz alkotása, 1931-ben avatták fel. A Testőrlaktanya (Szabadság u. 2.) a XVIII, században épült, egyemeletes, barokk stílusú építmény. Eredetileg az uradalom jószágigazgatóinak lakása volt. A királyi időszakban alakították át, ekkor készült a kastély felőli homlokzatán a fa veranda. 1920 után a kormányzó testőrségének laktanyája volt. A Cserkészszobor (Szabadság u.) az 1933-as cserkész világtalálkozó emlékét örökíti meg. 1943. október 17-én leplezték le eredetijét, amely Siklódy Lőrinc műve volt. A mai: Kisfaludy Stróbl Zsigmond Cserkészfiú szobrának felnagyított változata. Paál István munkája. A régi talapzaton álló új cserkészszobrot 1994. április 24-én avatták fel. Török Ignác szobra (Török Ignác u.) a Gödöllőn 1795-ben született, s Aradon kivégzett honvédtábornok emlékére készült 1949-ben. Csikasz László alkotása. Ambrus Zoltán emlékszobra (Lovarda u. 6.) Buza Barna alkotása. Az 1861-1932 között élt író, műfordító, kritikus emlékét őrzi - egykori nyaralójának kertjében. Az arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen azzal a céllal, hogy a homokos alföldi területek fásítására alkalmas fafajtákat honosítsanak meg. A telepítés 1914-re fejeződött be; az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt. A faállomány a 11. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet nagyszabású programba kezdett, melynek eredményeként ma ;*} OUi'IÁl'Ól. A OAUÎA iMÜN ff: 10, (ÍÖOÖU.Ő VlOfüO!
