Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Vác és a Börzsöny vidéke
kőfolyások formájában. A kőzet felaprózódás a jégkorszak maradványa. Ezek a képződmények évezredek alatt érték el mai formájukat. Közülük a fotósok kedvenc témája az Oltár-kő, a Hollókő, a Szabó-kövek... A Duna hozzávetőlegesen egymillió év alatt alakította ki mai medrét e vidéken. Szakemberek szerint hét teraszágya figyelhető meg. A folyónak Zebegénynél a Szent Mihály-hegy andezit tömbjét kellett megkerülnie, ezért itt a legkeskenyebb. A Nagymaros-Visegrád közötti Duna-szakasz és a Börzsöny gyönyörű látvány akár a Hegyestetőröl, akár a Prédikálószékről nézve. A Börzsöny magját a Csóványos (939 m), a Nagy-Hideg-hegy (865 m) és a Nagy-lnóc (813 m) S-alakú gerince képezi. A Dunakanyar fölé emelkedik meredeken a Szent Mihály-hegy (485 m) és a Hegyestető (482 m). A Börzsöny tipikus kúphegyei: az Ipolyra néző Nagy-Galla, a Nagy-lrtáspusztát őrző Nagy-Sas-hegy és a Sós-hegy, valamint a Szobról is látható Kopaszhegy. Északi részen a Kámor (662 m), 3 Hagy-Mána (703 m), a Miklós-tető (725 m), a Hollókő (685 m). A Vác hajrában emelkedő Naszály (652 m) nár nem a Börzsöny része, eredetében, geológiai felépítésében teljesen eltérő. A Börzsönynek bármely csúcsáról nézünk körbe, felfedezhetjük azt 3 sajátosságát, hogy a hegységnek lines fennsíkja. A csúcsokról kiinduló nellékgerincek és a szűk völgyek sokasága kápráztatja el a szemet. Vízfolyásokban gazdag hegység. Több, mint 300 forrása közül ötven 500 m magasság fölött ered, de a Csóványos közelében 800 m magasság- 3an is felszínre bukkannak. A Bör:söny ereinek, patakjainak többsége i központi Börzsönyben ered, vizüket i Kemence-patak, a Börzsöny-patak, a Malomvölgyi-patak és a Morgó-patak gyűjti össze. A Kemence- és a Börzsöny-patak vize az Ipolyba, a Malomvölgyi- és Morgó-patak vize közvetlenül a Dunába ömlik. Természetes állandó tava nincs a vidéknek. A régi kráterkürtőkben összegyűlő vizek (Büdös-tó, Nagy-Tányéros) csak időszakosan alkotnak tavat. Természetes növényzetét meghatározza a vidék tengerszint feletti magassága. Jellemző erdői: a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, helyenként karszttölgyesek, hasonlóan a Visegrádi-hegység növénytakarójához. A déli kitettségű, meredek lejtőkön melegkedvelő tölgyesek, karszttölgyesek tenyésznek. Botanikai ritkasága a Börzsönynek a - csak négy hazai előfordulási helyéről ismert - magyar gurgolya és a szép, sárgavirágú sugárkankalin. 1978-ban Szarvastehenek a alakították ki, két részterületet Börzsönyben