Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

láthatók a stációk. A belső tér közepét ugyancsak kör alakú, felsőteraszos, szokatlan kialakítású kápolna foglalja el. A kálváriától a Bükkös-patak men­tén gyalogosan, vagy járművel jutha­tunk el ízbégre. Az egykor külön életet élő települést szintén a szerb menekü­lők alapították. Autóbusszal, gépkocsival a 11 sz. útból leágazó és Pilisszentlászló -Visegrád felé vezető útról érhető el az 1968-ban alapított, - 46 hektárnyi területen fekvő - Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztravodai út). Mielőtt ezt a valóban egyedülálló, hosszas nézelődésre alkalmas attrakciót megtekint­jük a Sztarovodai út első, baloldali keresztutcájában Baba Gyűjteményben gyönyörködhetünk. A magyar és külföldi turisták által igen ked­velt, festői környezetbe telepített szabadtéri, népi épületegyüttes Magyarország legnagyobb skanzenje. A múzeum természetvédelmi terület. Az épü­letek, a berendezési tárgyak pótolhatadan értékűek, megóvásuk közérdek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar­­ország legjellegzetesebb tájainak népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját mutatja be; többnyire eredeti épületekkel és berendezési tárgyakkal. Mos­tanáig három tájegység: a Felső-Tiszavidék, a Kisal­föld, a Nyugat-Dunántál tanulmányozható, de né­hány önálló kisebb kiállítás is készült: a mándoki gö­rögkatolikus templom, református temető és kőkert. Folyamatosan épül az Alföldi Mezőváros tájegység', ahol megtekinthető egy tímárműhely Bajáról és egy lakó­ház Sükösdről. Az alföldi állattartó tanyára már meg­érkeztek az első élő állatok: racka juhok, két manga­lica és két szürkemarha. Minden tájegységen belül látható a vidékre jellemző település-szerkezetet, a tipikus építési módok. A lakó és gazdasági épülete­ken kívül minden olyan építmény bemutatásra kerül, ami a falvakban megtalálható volt: templom, temető, malom, kovácsműhely, takácsműhely stb. Az évek során fokról fokra olyan tevékenysé­gek, mesterségek bemutatását indították el, melyek természetes és mindennapi részei voltak valamikor a parasztcsalád életének. Kéthetente, vasárnap az ere­deti műhelyekben, vagy éppen „műhelyként” hasz­nált lakóházakban, csűrökben, udvarokban, lángost, pogácsát, kuglófot és mézeskalácsot sütnek kemen­cében. Friss vajat készítenek köpülőben. Vesszőből, csuhából, gyékényből kosarak, használati tárgyak és játékok készülnek. Hagyományos eszközökkel és módon történik a gyertyamártás. Fonás- és szövés­technikák sajátíthatók el különféle anyagokból és eszközökkel. Gyapjúból lemezeléssel labdák, papu­csok tarsolyok készíthetők. Fazekasmesterek cserép­edények készítését mutatják be fazekaskorongon, fafaragók használati tárgyak faragását. A csipkeverés és lószőrékszerkesztés titkaiba is bepil­lanthat az érdeklődő. Gyermekjátékok és népi hang­szerek készülnek különböző természetes alapanya­gokból. Működés közben tekinthető meg a múze­um három malma és a kovácsműhely. Hagyomány­­őrző programjaik szorosan kapcsolódnak a naptári és egyházi ünnepekhez: húsvéti- és pünkösdi népszokások bemutatása, Szent György és Szent Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Kisnemesi udvar lakóházzal, istállóval Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Kenyérsütési jelenet középparaszti lakóházban A PII.IS, A VISÜOiíÁDI-ÜÜOYSs-Ci ÜS A 3*!i'll'Üi'IOHÜI-S^IO:: T Ml

Next

/
Thumbnails
Contents