Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
láthatók a stációk. A belső tér közepét ugyancsak kör alakú, felsőteraszos, szokatlan kialakítású kápolna foglalja el. A kálváriától a Bükkös-patak mentén gyalogosan, vagy járművel juthatunk el ízbégre. Az egykor külön életet élő települést szintén a szerb menekülők alapították. Autóbusszal, gépkocsival a 11 sz. útból leágazó és Pilisszentlászló -Visegrád felé vezető útról érhető el az 1968-ban alapított, - 46 hektárnyi területen fekvő - Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztravodai út). Mielőtt ezt a valóban egyedülálló, hosszas nézelődésre alkalmas attrakciót megtekintjük a Sztarovodai út első, baloldali keresztutcájában Baba Gyűjteményben gyönyörködhetünk. A magyar és külföldi turisták által igen kedvelt, festői környezetbe telepített szabadtéri, népi épületegyüttes Magyarország legnagyobb skanzenje. A múzeum természetvédelmi terület. Az épületek, a berendezési tárgyak pótolhatadan értékűek, megóvásuk közérdek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország legjellegzetesebb tájainak népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját mutatja be; többnyire eredeti épületekkel és berendezési tárgyakkal. Mostanáig három tájegység: a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántál tanulmányozható, de néhány önálló kisebb kiállítás is készült: a mándoki görögkatolikus templom, református temető és kőkert. Folyamatosan épül az Alföldi Mezőváros tájegység', ahol megtekinthető egy tímárműhely Bajáról és egy lakóház Sükösdről. Az alföldi állattartó tanyára már megérkeztek az első élő állatok: racka juhok, két mangalica és két szürkemarha. Minden tájegységen belül látható a vidékre jellemző település-szerkezetet, a tipikus építési módok. A lakó és gazdasági épületeken kívül minden olyan építmény bemutatásra kerül, ami a falvakban megtalálható volt: templom, temető, malom, kovácsműhely, takácsműhely stb. Az évek során fokról fokra olyan tevékenységek, mesterségek bemutatását indították el, melyek természetes és mindennapi részei voltak valamikor a parasztcsalád életének. Kéthetente, vasárnap az eredeti műhelyekben, vagy éppen „műhelyként” használt lakóházakban, csűrökben, udvarokban, lángost, pogácsát, kuglófot és mézeskalácsot sütnek kemencében. Friss vajat készítenek köpülőben. Vesszőből, csuhából, gyékényből kosarak, használati tárgyak és játékok készülnek. Hagyományos eszközökkel és módon történik a gyertyamártás. Fonás- és szövéstechnikák sajátíthatók el különféle anyagokból és eszközökkel. Gyapjúból lemezeléssel labdák, papucsok tarsolyok készíthetők. Fazekasmesterek cserépedények készítését mutatják be fazekaskorongon, fafaragók használati tárgyak faragását. A csipkeverés és lószőrékszerkesztés titkaiba is bepillanthat az érdeklődő. Gyermekjátékok és népi hangszerek készülnek különböző természetes alapanyagokból. Működés közben tekinthető meg a múzeum három malma és a kovácsműhely. Hagyományőrző programjaik szorosan kapcsolódnak a naptári és egyházi ünnepekhez: húsvéti- és pünkösdi népszokások bemutatása, Szent György és Szent Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Kisnemesi udvar lakóházzal, istállóval Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Kenyérsütési jelenet középparaszti lakóházban A PII.IS, A VISÜOiíÁDI-ÜÜOYSs-Ci ÜS A 3*!i'll'Üi'IOHÜI-S^IO:: T Ml
