Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység

gótikus kőfaragványok a magyar művészettörténet becses emlékanyagát jelentik. 1889-ben Möller István romkonzerválása példaértékű. Az 1930-as években a falakat újból megerősítették, s ezt a munkát az 1980-as évek óta is folytatják. A templom mellett vannak a kolostor romjai. Az ép pincetérben kőtár és a templom kialakításának történetét bemutató kiállítás látható.

A Zichy téren látható a várkastély, mely ma Katolikus Tanítóképző Főiskola. A főiskolai tanulók eredményes felkészülését csaknem 100.000 példányos könyvtár segíti. A várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, mely a török hódoltság idején (1541- 1686) Pilis vármegye legfontosabb végvára volt. Hunyadi János és több országnagy e várban tanácskozott 1445 december 17-én. Itt hangzott el először, hogy VI László kiskirályságának idejére kormányzót kell választani. Mátyás király a településnek 1467- ben mezővárosi rangot adott. Corvin János főhercegé lett Zsámbék 1490- ben. II. Ulászló király 1496 nyarán a budai pestisjárvány elől Zsámbék várába menekült. Eredetileg egyemeletes volt, saroktornyokkal; a XIX. század A Lámpamúzeum végén egészült ki újabb emelettel.

Egykori kápolnája méretei miatt is ritkaságnak számít.

1738-ban pár nap alatt 828 lelket pusztított el a pestisjárvány itt. A pestis emlékművet a Zichy család emeltette a kastéllyal szemben fekvő térre. Az Angyal-árok partján 1740-ben felépített Pestis-kápolna ugyancsak erre a csapásra emlékeztet.

A plébánia templomot - Keresztelő Szent János tiszteletére - Bíró Márton veszprémi püspök szentelte fel 1754- ben. A homlokzat előtti torony alacsonyabb, íves lépcsőket rejtő építménnyel csatlakozik hozzá. Tornyát harangformájú, zsindelyezett fedés díszíti. A boltozatos belsőben a monumentális térhatású oltárképeket Jakobey Károly és Vaszary János festette. A szószék Bebó Károly műve.

A barokk templom mellett fekszik az emeletes iskola. Ma már itt nem tanítanak. A földszint a nyugdíjasok Otthona, az emelet a Községi Könyvtáré. 1791-ben épült. Itt diákoskodott Sungl József zeneszerző és Seress Árpád - a későbbi Kossuth-díjas vegyész, egyetemi tanár.

A XIX. század elején a Kálváriadombon stációkat állítottak. Sok védett növény díszük rajta.

Állítólag az 1500-as évek második felében építették a törökök az ún. törökkutat (Táncsics M. u.). A szokatlanul nagy (12,50 x 10,25 méteres), kétszintes nyitott csorgókút kváderkövekből épült.

Népszerű turistacélpont Zsámbékon a Lámpamúzeum (Magyar u. 18.). Borús Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől láthatunk páratlanul érdekes világítóeszközöket; a mécsesektől a világhírű porcelángyárak régi petróleumlámpáig. A vitrinekben és a polcokon közel 1000 lámpa sorakozik. Látogatható: naponta 8-18 óráig. Tel: (23) 392-212 A Művelődési Házhoz közel a Bicskei út 12. sz. van az 1740 körül

m A i:OVArtO$ i):-;i.l'IYUOA| | KAPUJA :■$ A SUDAI-ilÜGYSÍCj